ZOOROPE
Európa  állatkertjei

 

 

EGY ÚJJÁSZÜLETETT ÁLLATKERT II.

 

ZOOM Erlebniswelt Gelsenkirchen

 

Afrika és Ázsia

Írta és fényképezte: BOROS TAMÁS

2019

 

Feltöltve: 2019. augusztus 16.

 

 

 

Afrika

 

Az Afrika témavilágba vezető ösvény bejáratát egy egyszerű, fából épült kunyhó jelzi. A bemutató a Zoom Erlebniswelt második, 2006-ban megnyitott állomása, a maga 14 hektáros területével a legnagyobb kiterjedésű és a legfajgazdagabb a három témavilág közül, melyen 2,2 km hosszú ösvény vezet keresztül. Első állomásunk egy afrikai kraalt (afrikai települést) mintáz, afrikai háziállatfajtákkal. Láthatunk itt hatalmas szarvú watusikat (Bos primigenius f. taurus ankole), kameruni törpekecskéket (Capra aegagrus f. hircus) és a jellegzetes vastag farkukról ismert, fekete fejű szomáli juhokat (Ovis ammon f. aries). A talaj vöröses színű, ezzel is jelezve: már nem Alaszkában vagyunk. A minket körülvevő növényzet is radikálisan megváltozott: a fenyőket lombhullató fák váltották fel. Egy kis tavacska partján cölöpökön álló kunyhókat láthatunk: ez a Nyugat-Afrikában, elsősorban Beninben élő tofinou törzs jellegzetes településtípusa. Ez a nép a mai napig is halászatból él, és csónakokon közlekedik, onnan árulják a kifogott halat. Az oroszlánok (Panthera leo) kifutója vizesárok felett, illetve mesterséges barlangban kialakított betekintőablakokon át is megtekinthető. A dús növényzet miatt a rálátás nem túl jó, a kifutónak csak egy-egy kisebb darabja látszik, így a két állat (egy hím és egy nőstény) nehezen észrevehető. Üvegbetekintőkön át az oroszlánok belső férőhelyének egy nem túl tágas darabja is látható. Egy kisebb röpdében keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum), szemsávos bozótkakukkok (Centropus superciliosus) és fokföldi ugartyúkok (Burhinus capensis) élnek. A foltos hiénák (Crocuta crocuta) vizesárokkal határolt kifutót birtokolnak. Érdekesség, hogy a barrierek ügyes kialakításának köszönhetően az oroszlánok területe felől szemlélve úgy tűnhet, mintha a hiénák egy térben élnének a nagymacskákkal, a hátteret pedig a nagy szavannakifutó biztosítja. Utóbbi a kert legnagyobb területű kifutója, egyben az egyetlen, mely már a Ruht-Zoo időszakban is a jelenlegi helyén működött. A már akkoriban is impresszív, 1,6 hektár területet felölelő, száraz füves szavannát megjelenítő bemutató a hozzácsatolt orrszarvúkifutóval együtt eléri a 2,3 hektáros területet. Sajnos a kifutó körül növő bokrok és fák jelentősen korlátozzák a rálátást, de így is lenyűgöző a látvány: a hatalmas területen Grant-zebrák (Equus quagga boehmi), jávorantilopok (Taurotragus oryx), az állatkerti ritkaságnak számító vándorantilopok (Antidorcas marsupialis), fekete lóantilopok (Hippotragus niger), nagy kuduk (Tragelaphus strepsiceros), struccok (Struthio camelus) és afrikai marabuk (Leptoptilos crumeniferus) élik mindennapjaikat. Egy kisebb kifutóban, derékmagasságú fal felett áttekintve az Afrika témavilágban kakukktojásnak számító, ázsiai elterjedésű fehérfarkú sülök (Hystrix indica) láthatóak.

 

Foltos hiéna (Crocuta crocuta) © Boros Tamás

 Grant-zebra (Equus quagga boehmi) © Boros Tamás

 

A törpemongúzok (Helogale parvula) kis csoportja a Boma néven ismert épület oldalában kialakított férőhelyet lakják. A Boma fő funkciója, hogy a kert Rothschild-zsiráfcsapata (Giraffa camelopardalis rothschildi) számára biztosít viszonylag tágas belső férőhelyeket, melyeket nagy ablakokon át, kívülről lehet megnézni. Jelenleg 8 főből álló zsiráfcsapat él az állatkertben. Érdekesség, hogy az összes zsiráfalfaj (faj) EEP-jét Gelsenkirchenben vezetik. A Boma kollekcióját egy kisebb röpdében élő kormosfejű törpepapagájok (Agapornis nigrigenis) csapata és sárganyakú frankolin (Pternistis leucoscepus) egészíti ki. Egy hatalmas területű kifutó a fás-bozótos szavanna világát jeleníti meg. Ide járhat ki a zsiráfcsapat, velük impalák (Aepyceos melampus), síksági nyalák (Tragelaphus angasii), tarka lantszarvúantilopok (Damaliscus pygargus phillipsi) csapatai osztoznak a területen. A képet abesszin szarvasvarjak (Bucorvus abyssinicus) és a vizesároknál tanyázó vörhenyes gödények (Pelecanus rufescens) teszik teljessé. A területre a Serengeti View elnevezésű kilátóból pompás rálátásunk lehet, igaz, a nagy tömeg miatt itt elég nagy lehet a zsúfoltság. A közelben találjuk a Duka House nevet viselő éttermet, valamint itt található az Afrika Királynője (African Queen) néven ismert csónaktúra indító állomása, mely a 240 m hosszan húzódó, 60 m szélesen elterülő Afrika-tavon visz körbe. A körülbelül 15 perces kirándulás ingyenesen vehető igénybe, így napközben a zsúfoltság miatt jelentős sorban állás várható, délutánra viszont a tömeg jelentős része már lecseng, így ilyenkor érdemes kipróbálni a nevezetességet, annál is inkább, mert egyes fajokra a csónakból nyílik igazán jó rálátás. Érdekesség, hogy a vadon élő vízityúkok (Gallinula chloropus) közvetlenül a csónakok útvonala mellett fészkelnek. Az ösvény a páviánok szigetkifutója felé vezet. Gelsenkirchenben az állatkertekben viszonylag ritkán látható Anubisz-páviánt (Papio anubis) tartják, méghozzá igen nagy csoportban: a Pavian City nevű, sziklát imitáló kifutót jelen sorok írásakor 56 pávián lakja. Korábban csak a tó vize határolta a kifutót, azonban a majmok hamar megtanulták, hogy nem kell tartaniuk a víztől, és rendszeresen megtámadták a közelben elhaladó csónakokat, ezért villanypásztorral egészítették ki a szökésbiztosság érdekében. Egy kisebb, a többi mellett jelentéktelennek tűnő kifutóban szurikátákat (Suricata suricatta) láthatunk. A tó ezen oldalán találjuk a rózsás flamingók (Phoenicopterus ruber) csapatát, illetve az Alaszka témavilágból idelátogató kanadai ludakat (Branta canadensis). Közben rápillanthatunk a déli szélesszájú orrszarvúk (Ceratotherium simum simum) két tehén és egy bika által alkotott csapatára. Önmagában is kiterjedt kifutójuk szervesen kapcsolódik a nagy Afrika-szavannához: a férőhelyet a nagy területtől elválasztó falon kisebb réseket alakítottak ki, melyen az orrszarvúk nem férnek át, ezzel szemben a szavannakifutó lakói átjöhetnek szomszédolni a vastagbőrűekhez is, hogy a tó vizéből igyanak. A tóról leválasztva találjuk a nílusi vízilovak (Hippopotamus amphibius) terjedelmes, hosszan elnyúló medencéjét, melyhez kiterjedt, füves szárazulat csatlakozik. A vízilovakkal egy területen osztoznak a szitutungák (Tragelaphus spekii) és a nyerges gólyák (Ephippiorhynchus senegalensis). A három kifutóból álló rendszer egy része a vízilovak számára elérhetetlen, így a másik két faj visszahúzódhat ezekbe. A szerencsések a csónakkirándulás alkalmával közvetlen közelről, mégis teljes biztonságban tekinthetik meg a fürdőző vízilovakat, illetve a gólyákra is a csónakokból nyílik a legjobb rálátás. Az Afrika Lodge nevű étterem teraszára is érdemes egy kis időt szánni: remek kilátás nyílik innen az orrszarvúk kifutójára, a hátterében a nagy szavannakifutóval.

 

Rothschild-zsiráfok (Giraffa camelopardalis rothschildi) és síksági nyalák (Tragelaphus angasii) a fás-bozótos szavannán © Boros Tamás

 Déli szélesszájú orrszarvúk (Ceratotherium simum simum) © Boros Tamás

 

A kert csimpánzai (Pan troglodytes) vizesárokkal határolt, több pontról megtekinthető, nagy füves szigeten élnek. Gelsenkirchenben jelenleg 11 csimpánz él, közülük egy kivételével minden egyed a nyugat-afrikai alfaj képviselője (Pan t. verus). Több részre osztható, így elkülönítési lehetőséggel rendelkező, számos mászóalkalmatossággal berendezett belső férőhelyeik a Dzsungelkaland elnevezésű épületben találhatók. A komlexumba lépve először a Malawi-tó sügérvilágába kapunk bepillantást egy kisebb akvárium által. Három kis terráriumban rövidfülű elefántcickányok (Macroscelides proboscideus) élnek, míg egy másik terráriumban a kert nem túl nagyszámú hüllőfajának egyik képviselője, a királypiton (Pithon regius) látható. Az épület nyújt belső férőhelyet a három víziló számára, biztosítva az elkülönítés lehetőségét is. A szépen növényesített belső tér trópusi hangulatot kölcsönöz az épületnek. A vízilómedencéket használják az apáca fütyülőludak (Dendrocygna viduata) és a kalapácsfejű madarak (Scopus umbretta). Egy hosszú, az épületből üvegfalon keresztül megtekinthető, dús növényzetű kifutó nyújt otthont az állatkert három szerválja (Leptailurus serval) számára. Két üvegfalú, sajnos külső kifutó nélküli férőhelyen láthatjuk az állatkert talán legnagyobb zoológiai kuriózumát: a bajuszos cerkófokat (Cercopithecus cephus). A fajt mindössze három európai állatkertben tartják, Gelsenkirchenben két párt. Egy röpdében afrikai szürkepapagájokat (Psittacus erithacus) tartanak.

Az Afrika-témavilágot a Lemurok szigete zárja. Egy hídon megközelíthető kifutóban egy térben tartózkodhatunk a vörös varikkal (Varecia rubra), illetve láttunk egy fekete-fehér és vörös vari hibridet is.

 

Csimpánz (Pan troglodytes) © Boros Tamás

 

Ázsia

 

Az állatkert harmadik, legkisebb (5 hektár alapterületű, rajta 1,3 km hosszú sétaúttal) és egyben legfiatalabb, 2010-ben átadott témavilága Ázsiába kalauzolja a látogatókat. Távol-keleti stílusban épült bejárata, az ún. Namasté-kapu előtt a kíváncsiaknak lehetőségük van az ott elhelyezett gong megszólaltatására (bár korábbi, állatkertekben szerzett tapasztalataim alapján a zajkeltésre alkalmas eszközök és a gyerekek kombinációja nem feltétlenül jó ötlet…).

Az első utunkba eső kifutó a kert egyik legfiatalabb, ugyanakkor talán a legkevésbé jól sikerült állattartó hely Gelsenkirchenben. A máshol jellemző, minimális barriereket és remek rálátást biztosító kifutókkal szemben a binturongok (Arctictis binturong) férőhelyét dróthálós kerítés határolja, és a berendezése is öreg vadasparkok harmincéves kifutóit idézi. A szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica) kifutója is a terület átadását követően épült, főleg látogatói nyomásra, akik hiányolták a csíkos nagymacskákat. A tigrisek két kifutót és a köztük elhelyezkedő belső boxot is használhatják. Sajnos ez a kifutó sem hat annyira lenyűgözően, mint a kert többi része. Bár a kifutók nem kicsik, de európai viszonylatban nem számítanak kiemelkedő méretűnek, berendezésük pedig meglehetősen egyszerű, A komplexum egyik oldalán a terjedelmes vizesárok felett tekinthetünk a macskák területére, ami ily módon egy keskeny sávot alkot a kifutó túloldalán. A másik kifutóra nagy üvegbetekintőkön keresztül leshetünk be. Számomra kissé érthetetlen az amúgy nem túl tágas belső kifutó harmadát elfoglaló medence, amely a két külső kifutó terjedelmes vízmedencéi mellett, szibériai tigrisek esetében, akik minimális időt kényszerülnek a belsőkben tartózkodni, feleslegesnek és helypazarló megoldásnak tűnik.

Sokkal jobban sikerültek viszont a szumátrai orangutánok (Pongo abelii) és a Hanumán-szürkelangurok v. hulmánok (Semnopithecus entellus) félszigetszerűen kialakított kifutói. A terjedelmes tóba nyúló földdarabok remek mászási lehetőséget biztosítanak a főemlősök számára. Az állatokat több pontról, a tavon végigvezető hídról, illetve a 100 m hosszú, Canopy Walk (Lombkorona Sétány) elnevezésű, a föld felett öt méterrel kialakított ösvényekről is megszemlélhetjük, melyeken magaslesszerű kilátópontokat alakítottak ki. Jelenleg 9 orangután él Gelsenkirchenben, közülük egy, az 1962-ben született Kasik idős korára való tekintettel a többiektől elkülönítve tölti napjait. A kis pandák (Ailurus fulgens) élő fákkal és egyéb növényekkel ellátott kifutójára derékig érő fal felett tekinthetünk be. A korábban állatkertben gyakran tartott, manapság egyre ritkábban látható emsemakákók (Macaca nemestrina) nagy csapata ázsiai templomot formázó épülethez csatlakozó, három oldalról vizesárokkal határolt félszigeten élik változatos társadalmi életüket. A majmokra a templom üvegablakain át is vethetünk egy pillantást. A kétpúpú tevék (Camelus bactrianus) mellett vezető utat követve a Drachenland nevű játszóházhoz jutunk. A 850 m2 alapterületű épületben a vállalkozó szellemű gyerekek kipróbálhatják, milyen orangutánnak lenni a helyenként 11 m magas mászókák használatával.

 

Szumátrai orángután (Pongo abelii) © Boros Tamás

 

Utunk utolsó állomása, ugyanakkor az állatkert legnagyobb állatháza a 4500 m2 alapterületű ELE Trópusi Paradicsom, mely elsősorban (de nem kizárólag) a trópusi Ázsia esőerdeinek világát mutatja be, valamint itt találjuk az ázsiai stílusú Ryokan éttermet. A tágas központi csarnokba 130 növényfaj 3600 egyedét telepítették be a megnyitóra. A dús növényzettel körülvett ösvényeken barangolva a házban „szabadon” élő madarak, emlősök és hüllők felfedezése különös figyelmet igényel. Itt élnek a kert egyébként főleg afrikai és közel-keleti elterjedésű nílusi repülőkutyái (Rousettus aegyptiacus). A növények között vörösfülű bülbülök (Pycnonotus jocosus), pagodaseregélyek (Sturnia pagodarum), piroscsőrű napmadarak (Leiothrix lutea) és kétszínű császárgalambok (Ducula bicolor) repkednek, a talajon legyezős koronásgalambok (Goura victoria) és csukárok (Alectoris chukar) bújnak meg. Kissé furcsa látvány az egyébként háziállatként tartott pézsmaréce (Cairina moschata f. domestica). A szerencsésebbek zöld víziagámával (Physignathus cocincinus) is találkozhatnak. Egy kisebb, de szépen berendezett üvegfalú röpdében bali seregélyek (Leucopsar rothschildi) laknak. A házban elkülönített, nagy vízmedencével ellátott, üvegfalon keresztül megtekinthető kifutóban ázsiai kiskarmú vidrákat (Aonyx cinereus) láthatunk. A ház ad otthont az orangutánok és a Hanumán-szürkelangurok belső férőhelyeinek. A több szintről megtekinthető, több részre osztható és elkülönítési lehetőségekkel rendelkező kifutó nagy mérete és remek berendezése kiváló lehetőséget biztosít a főemlősöknek mozgásigényük kielégítésére. A két faj interakciója remek környezetgazdagításként működik, különösen a fiatalabb orangutánok mennek bele az időnként kissé durvának tűnő játékba a náluk kisebb, de így is tekintélyes méretű hulmánokkal.

 

Hanumán-szürkelangur v. hulmán (Semnopithecus entellus) © Boros Tamás

 

Őszintén megvallom, látogatásom előtt kissé fenntartásokkal kezeltem a Zoom Erlebnisweltet: attól tartottam, az élményközpontúságra való törekvés és a látogatói igények mindenáron való kiszolgálása egyfajta vidámpark-állatkert jellegűvé teszi az intézményt. Szerencsére nagyon kellemesen csalódtam: amennyire egyszerű látogatóként megítélhetem (sajnos ebben az esetben nem sikerült a kulisszák mögé betekinteni, így a háttérmunkára nincs rálátásom, így pl. nem láttam a patások téli szállását), semmi nem utal arra, hogy a bemutatás az állatok kárára volna. Hallottam olyan véleményt, miszerint az állatoknak nincs lehetőségük visszavonulni a tömeg elől. Ezt személyes tapasztalatom alapján cáfolnám: kevés kivételtől eltekintve az állatok hatalmas kifutókban élnek, és már csak a jelentős távolságok miatt is minden esetben láttam olyan pontokat, ahova elhúzódhattak a látogatói nyomás elől. Természetesen vannak gyengeségek is a kertben, de ez más intézmények esetében sincs másként. Összességében azt mondhatom, hogy az egyik legszebb állatkertet ismertem meg Gelsenkirchenben, így mindenkinek csak ajánlani tudom.

 

Az adatok forrásai:

 

A World Trip in One Day- Expedition Guide for ZOOM Erlebniswelt;

Petzold, Dirk; Sorge, Silke: Abenteuer Zoo; Leopold Stocker Verlag 2012

Sheridan, Anthony: Zooming in on Europe’s Zoos;Schüling Verlag 2016

Steinberg, Ralf; Juhr, Daniel: Zoom Erlebniswelt Gelsenkirchen –Der Bildband; saját kiadás, 2013

www.zoom-erlebniswelt.de (az állatkert hivatalos honlapja)

www.zootierliste.de

 

 

 

Vendégkönyv