ZOOROPE
Európa  állatkertjei

 

 

EGY ÚJJÁSZÜLETETT ÁLLATKERT I.

 

ZOOM Erlebniswelt Gelsenkirchen

 

Alaszka

Írta és fényképezte: BOROS TAMÁS

2019

 

Feltöltve: 2019. augusztus 14.

 

 

Németország nyugati részén számos híres, nagy múltú állatkertet találunk, melyek egymástól nincsenek is olyan messze. Ott van mindjárt a világhírű kölni zoo, mely Európa vezető állatkertjei közé tartozik. De említhetnénk Wuppertalt, Dortmundot, Duisburgot vagy Krefeldet is, mind-mind egyedülálló a maga nemében, mindegyik megér egy látogatást. Van azonban a Ruhr vidéken egy állatkert, mely nagyban különbözik a többitől: egyedülálló, az állatok természetes élőhelyének adottságain alapuló bemutatástechnikájával a természet illúzióját nyújtja az odalátogatónak. Ez pedig a Gelsenkirchenben található ZOOM Erlebniswelt.

Az intézmény 1949-ben nyitotta meg kapuit Ruhr-Zoo néven. Akkor 15 és fél hektáron még „hagyományos” állatkertként működött, nagy fajszámmal, az akkoriban jellemző apró ketrecekkel. A kert egyben állatkereskedők átmeneti telepeként is működött, így az állatállomány igen gyakran változott. Azonban ez a felállás nem volt alkalmas a hosszú távú működésre, a 90-es évekre financiális problémák miatt az állatkert csőd közeli állapotba került, és a bezárás fenyegette. Ekkor mondtak le olyan emblematikus fajok tartásáról, mint az elefánt és a gorilla. Szerencsére a városvezetés időben közbelépett, és a GEW-GmbH (Gesellschaft für Energie und Wirtschaft) nagy összegű pénzügyi támogatásával, merőben új koncepcióval és kibővített területen a park nemcsak fennmaradását biztosította, de helyet követelt Európa legmodernebb állatkertjeinek sorába. A 90 millió eurós fejlesztés eredményeként az állatkert teljesen megújult. A korábbi koncepciót a földrajzi alapú bemutatás váltotta fel, méghozzá nem is akármilyen formában: a három fő témavilág (Alaszka, Afrika és Ázsia) állatvilágát az eredeti élőhelyük illúzióját megidéző, nagy területű kifutókban, a lehető legkevesebb barrier alkalmazásával, így a legtöbb kifutóra zavartalan rálátást biztosítva vizes-vagy szárazárkokkal, nagy üvegbetekintőkkel. Az egyes témavilágok hangulatát a sétautak mellett található növényzet tudatos megválasztásával is igyekeztek erősíteni, ha nem is az adott földrészen honos növényfajokat használták. Emellett nagy gondot fordítottak az egyes területek kultúrájának, népeinek, jellemző építkezési módjainak bemutatására is. A szemléletváltást hangsúlyozva megváltozott az intézmény neve is: jelenleg ZOOM Erlebniswelt Gelsenkirchen néven ismert az állatkert, utalva annak élményközpontúságára. Az állatkert jelmondata: Utazd körbe a világot egy nap alatt azért még kissé túlzó, hiszen csak három élőhelyre koncentrál (nem is terveznek jelentős új beruházást). Jelenleg 30 hektár alapterületen mutatnak be kb. 100 fajt, főleg az emblematikus, nagyobb testű fajokra, elsősorban emlősökre koncentrálva. Az aránylag kis fajszám ellenére az állatkertrajongók remek célpontja lehet a kert, elsősorban a parádés bemutatástechnika miatt, de a zoológiai csemegékre pályázók sem fognak csalódni. A koncepcióváltás után a látogatószámra se lehet panasz: az igazán vonzó látványosságnak köszönhetően évente 900 ezer felett van az eladott jegyek száma.

A belépőjegy ára magyar viszonylatban (de az egyébként sem olcsó német átlag jegyárakhoz képest is) meglehetősen borsos (jelen sorok írásakor, 2019 nyarán 21,5 euró, hozzávetőleg 7000 Ft), amihez hozzájön a parkolás ára (napi 6 euró, amit az állatkert területén található automatákban tudunk kifizetni). Egy tipp az ide látogatóknak: az állatkert parkolójától 100 m-re egy kisebb P+R parkoló található, melynek használata ingyenes; ha elég korán érkezünk, még van esély üres parkolóhelyet találni benne. Ha térképet is szeretnénk, azért külön fizetni kell: 1,5 euró az ára. Nagy örömömre vásárolhatunk állatkerti kalauzfüzetet is, ami manapság egyre ritkább, a német nyelvűért fizetni kell, valamiféle számomra érthetetlen okból viszont az angol nyelvűt ingyen adták.

Az állatkert térképe

 

Az elektromos beléptetőkapu után egy tágas téren találjuk magunkat: itt találjuk az ajándékboltot, innen indul és ide ér vissza a három témavilágon végigvezető három ösvény, illetve innen érhetjük el a kert két kisebb bemutatóját: a westfáliai farmot mintázó háziállatbemutatót, a Grimberger Hofot elsősorban a tájra jellemző háziállatfajtákkal, állatsimogatóval és méhészeti bemutatóval, valamint a Teknőspark nevű kifutót és a hozzá tartozó, üvegablakon megtekinthető belső férőhelyeket. A nagy füves kifutóban görög teknősök (Testudo hermanni), mór teknősök (Testudo graeca), kirgiz vagy sztyeppi teknősök (Testudo horsfieldii), sarkantyús teknősök (Centrochelys sulcata) és karolinai dobozteknősök (Terrapene carolina) láthatóak.

 

 

Alaszka

 

A kertnek már Ruhr-Zoo időszakában is az afrikai fauna bemutatása volt az erőssége. Ma is az Afrikát megjelenítő témavilág a legnagyobb területű és a legnagyobb fajszámot reprezentáló bemutató. A megújulást követő, elsőként megnyitott témavilág mégsem Afrika, hanem Alaszka volt. Ennek fő oka, hogy a Dzsungelkaland nevű állatház helyén eredetileg a fókák medencéi voltak, így a munkálatok megkezdése előtt gondoskodni kellett a fókák megfelelő elhelyezéséről. Így esett, hogy a ZOOM Erlebniswelt 2005-ben nyitotta meg első nagyszabású bemutatóját Alaszka élővilágával. A kezdetben 1,3 km hosszú, azóta 2 km-re bővült út négy növényzeti övet jelenít meg Alaszkán belül: a part menti mérsékelt övi esőerdő, a tundra, a sziklás hegyvidék és a sarkvidék zónája követi egymást 6 hektáros területen. Ezt a bemutatót azért is éreztem különösen izgalmasnak, mert Észak-Amerika élővilágának bemutatása véleményem szerint méltatlanul elhanyagolt terület az európai állatkertekben. Igaz, maradéktalanul itt sem sikerült: számos észak-amerikai fajt annak eurázsiai rokona helyettesít.

Az indián motívumokkal díszített kapun áthaladva a mérsékelt övi esőerdő régióba jutunk. Elsőként az eurázsiai hiúzok (Lynx lynx) műszikla hátterű, dúsan növényesített, fás-bokros kifutójához érünk. Az állatok széles, villanypásztorral biztosított vizesárkon át és számos ponton elhelyezett üveges betekintőablakon keresztül is megtekinthetők. Érdekesség a kifutó mellett felépített autentikus prémvadászkunyhó, melybe belépve úgy érezhetjük, mintha Jack London egyik regényébe csöppentünk volna. A kunyhó ablakaiból szintén remek rálátás nyílik a hiúzkifutóra. A közelben egy műszikla- kiszögellésben találjuk a hóbaglyok (Bubo scandiacus) röpdéjét. Jelenleg hat példány látható. A kanyargó ösvény mellett fekszik a mosómedvék (Procyon lotor) kifutója. A gazdag növényborítás mellett az állatokat időbe telhet észrevenni, pedig jó néhány példány lakja a férőhelyet: személy szerint 8 állatot pillantottam meg az itt tartott tizenháromból. A kifutót terjedelmes vizesárok választja el a látogatóktól, ami amellett, hogy kifogástalan rálátást biztosít, remek elfoglaltságot ad a vízben szívesen tevékenykedő állatoknak is. Egy nagyobb területű, nádassal határolt terjedelmes medencével és elkülönítési lehetőséggel is rendelkező férőhelyen jávorszarvasok (Alces alces alces) élnek. Jelenleg egy fiatal bika és egy felnőtt tehén látható az állatkertben. Az Alaszka-bemutató talán leggyengébb pontja az észak-amerikai kúszósülök (Erethizon dorsatum) és kanadai hódok (Castor canadensis) közös bemutatója. A hódok lépcsőszerűen kialakított, több medencéből álló területet használhatnak, annak parti területével egyetemben. Ezzel szemben a kúszósülök csak a kifutó fölé emelt, fából épült ösvényeket használhatják, a talajra nem tudnak lejutni, így meglehetősen korlátozott területen mozoghatnak, ami éles ellentétben áll a kert többi, kicsinek egyáltalán nem nevezhető férőhelyeivel. Az éjszakai életmódú hódokat nappal csak kis szerencsével pillanthatjuk meg, de az odújukba üvegablakon betekintve nem maradunk le a nagy rágcsálók látványáról. A hódok medencéjéről leválasztva találjuk egy kanadai vidra (Lontra canadensis) kifutóját. Gelsenkirchenben több kanadai vidra is él, a kert egy másik pontján kialakított (nagyságrendekkel jobb) kifutóban. A következő területen a már látott észak-amerikai kúszósülök mellett (akik ebben a kifutóban sokkal jobb körülmények között élhetnek, mivel a gazdag mászási lehetőségek mellett akár a talajra is leereszkedhetnek) az állatkertekben nem túl gyakori csíkos szkunkok (Mephitis mephitis) több színváltozata is látható. Érdekesség, hogy az állatokra a kifutó mellet elhelyezett öreg amerikai katonai csapatszállító busz belsejéből is vethetünk egy pillantást (sőt, a szkunkok pihenőhelyére innen látunk rá a legjobban, sajnos csak a meglehetősen karcos és homályos ablakon át). Az ösvényen haladva megtekinthetjük a fókák és jegesmedvék medencéinek szűrésére használt érdekes megoldást: a vizet egy elárasztott mezőn, nagy területen, növények segítségével tisztítják meg a szennyeződésektől.

 

Jávorszarvas (Alces alces alces) © Boros Tamás

Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor) © Boros Tamás

 

Az Alaszka Diner nevű, autentikus küllemű étterem mellett elhaladva elhagyjuk a tajgaövezetet, és a tundra zónájába érkezünk. Itt a rénszarvasok (Rangifer tarandus) terjedelmes, több pontról megfigyelhető, műszikla hátterű kifutójára tekinthetünk. A hatalmas csapatban több nagy bika is van, egyikük agancsa talán a legnagyobb, amit valaha rénszarvasnál láttam. A nagy vizesárok, mely a kifutót egyik oldalról határolja, itató- és fürdőhelyként is szolgál az állatoknak, emellett itt élnek a kert kanadai lúdjai (Branta canadensis) is. A rénszarvasok műsziklákkal díszített élőhelye már előre vetíti a következő növényzeti övezetet: a sziklás hegyvidéket. Két, egyenként 1500 m2-es kifutóban két barnamedve-alfajt mutatnak be: az európai barnamedvét (Ursus arctos arctos) három nőstény, míg a szomszédságukban élő hatalmas testű kamcsatkai barnamedvét (Ursus arctos beringianus) két hím képviseli. Valaha a kamcsatkai medvék mellett Kodiak-medvéket (Ursus arctos middendorffi) tartottak, az elképzelés az lett volna, hogy a Bering-szoros két oldalán élő, hatalmas testű alfajokat egymás mellett mutatják be. Sajnos a Kodiak-medvék kiöregedtek és elpusztultak, emléküket csak a róluk elnevezett Kodiak Falls nevű mesterséges vízesés őrzi, így az Alaszka-bemutatóban egy európai és egy ázsiai barnamedve-alfaj látható. Legnagyobb sajnálatomra a Kodiak-medve gyakorlatilag egész Európából eltűnt, jelenleg egyetlen hím példányáról tudok, aki egy svéd medvepark lakója. A kamcsatkai medvék társbérlői korábban sarki rókák (Alopex lagopus) voltak, azonban a társítás a kifutó nagy mérete ellenére se vált be: a kis testű rókák állandó stresszben éltek a hatalmas medvék árnyékában, így a sarki rókák tartásáról lemondtak. A két medvekifutó hasonló kialakítású: nagy terület és alacsony, gyepszerű növényzet jellemzi. A medvék szökését messzemenőkig valósághű kialakítású műszikla falak hivatottak megakadályozni. Különösen látványossá teszik a bemutatót a gyors folyású patakot imitáló vizesárkok, melynek zúgói és vízesései (a legnagyobb 6 m magas, és másodpercenként 1800 l víz zúdul le rajta) valódi alaszkai tájképet idéznek elénk: a patakmederben táplálékot keresgélő hatalmas medvék akár a Katmai Nemzeti Park grizzlyjei is lehetnének. A kifutókra a vizesárok felett kialakított szikláról, a szikla barlangszerű járataiban kialakított betekintőablakokon keresztül, illetve a kis bátorságot igénylő függőhídról is remek rálátás nyílik. A két medvealfaj kifutója között egy barlangszerű járaton keresztül vezet az út: a Sam bányája nevet viselő látványosság egy alaszkai aranybányát imitál, melyben gombnyomásra maga Sam is megjelenik, hogy hologram formájában riogassa az arra járó gyerekeket.

 

Rénszarvasok (Rangifer tarandus) © Boros Tamás

Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos beringianus) © Boros Tamás

 

A hegyvidék után a valódi sarkvidékre jutunk. Az út mellett egy partra vetett bálna csontvázának másolatát tekinthetjük meg, majd a kaliforniai oroszlánfókák (Zalophus californianus) medencéjéhez jutunk (igaz, ez a faj se fordul elő Alaszkában). Látogatásomkor 16 egyedet számláló csapatot tartottak Gelsenkirchenben. A kifutó a maga 1800 m2-ével Európa egyik legnagyobb fókamedencéje, mely hosszú kialakításával remek lehetőséget biztosít az úszásra a vízi emlősök számára. A természet illúzióját itt is mesterien megformált műszikla biztosítja. Utunk egy barlangszerű járaton vezet át, melyből hosszú üvegalagúton keresztül figyelhetjük meg a fókák víz alatti mozgását, majd továbbhaladva kisebb ablakokon már a jegesmedvék (Ursus maritimus) medencéibe pillanthatunk be. A kert öt jegesmedvéje három kifutót birtokol, melyek közül kettő nagy alapterületű, nagy vízmedencével. A kifutók kialakítása nem a korábban Európában elterjedt csupasz műszikla jellegű, inkább a tundra alacsony, gyepszerű növényzetét imitálja, így rendkívül mutatós és természetes megjelenésű. A harmadik, legkisebb kifutó lakója egy igazi kis különlegesség: itt él Antonia, a törpe növésű jegesmedve. Antonia Karlsruhe állatkertjében született 1989-ben, és már akkor világosan látszott meglepően apró termete. Egy ideig természetes úton, az anyjával nevelkedett, majd 1991-ben költözött Gelsenkirchenbe. Mindössze 70 cm-es marmagassága miatt más jegesmedvékkel nem tartható együtt, így saját kényelmes, termetéhez mérten kellően tágas kifutót kapott. Mivel a jegesmedvék a természetben is társaságkerülő, magányos állatok, az egyedüllét nem okoz különösebb gondot Antoniának.

A jegesmedvék kifutói után az ösvény visszavezet a mérsékelt övi esőerdő növényzeti zónájába. A Farkasok Ösvényét követve egy észak-amerikai vadőrállomáshoz jutunk, melyből üvegablakokon egy állatkertben ritkán látható farkasalfaj kifutójára pillanthatunk: a keleti erdeifarkas (Canis lupus lycaon) kilenc példánya tágas, erdős területet birtokol. Az állatokat egy magaslesre felkapaszkodva is megszemlélhetjük, a legjobb rálátásra mégis a kifutó hosszanti oldalán futó vizesárok felett van lehetőség. Itt találjuk a már említett kanadai vidrák (Lontra canadensis) mesterséges patakmedrét. A két állat európai rokonánál sokkal aktívabb a nappali órákban is, így van esélyünk a medencéjükben úszkáló vagy fel-alá rohangáló állatok megfigyelésére. Egy orvvadásztábor és a jávorszarvasok másik oldalról már megtekintett kifutója mellett vezető hídon pedig már el is hagyjuk Alaszkát.

 

Antonia, a törpe jegesmedve (Ursus maritimus) © Boros Tamás

Kanadai vidra (Lontra canadensis) © Boros Tamás

 

A leírás következő részében az állatpark Afrika és Ázsia bemutatóegysége kerül ismertetésre.

 

Az adatok forrásai:

 

A World Trip in One Day- Expedition Guide for ZOOM Erlebniswelt;

Petzold, Dirk; Sorge, Silke: Abenteuer Zoo; Leopold Stocker Verlag 2012

Sheridan, Anthony: Zooming in on Europe’s Zoos;Schüling Verlag 2016

Steinberg, Ralf; Juhr, Daniel: Zoom Erlebniswelt Gelsenkirchen –Der Bildband; saját kiadás, 2013

www.zoom-erlebniswelt.de (az állatkert hivatalos honlapja)

www.zootierliste.de

 

 

Vendégkönyv