ZOOROPE
Európa  állatkertjei

 

 

"A TERMÉSZETNEK NINCS SZÜKSÉGE RÁNK, NEM ÚGY, MINT NEKÜNK A TERMÉSZETRE"

 

A Görlitzi Állatkert

 

 

Írta: GÖRÖG ÖRS

2018

 

Fényképezte: GÖRÖG ÖRS és MÓTYÁN GABRIELLA

2018

 

Feltöltve: 2018. december 13.

 

 

 

Sok állatkertben megfordultam már életemben, nekem ez a hobbim. Régóta érlelődik bennem a gondolat, hogy én is írok egy állatkerti beszámolót, bemutatót. Mégsem akaródzott valahogy erőt venni magamon, hogy belekezdjek. Melyik állatkertet is válasszam? A holland, cseh, svájci, angol kertek mind nagyon színvonalasak. Aztán 2018 őszén meglátogattam a görlitzi állatkertet, na, erről szívesen írok. Az a szemlélet, amely ott leledzik, teljesen magával ragadott, valahogy én is így képzelnék el egy kis állatkertet. Lássuk a parkot…

 

Az állatpark térképe

 

 

Az állatkert a városban, ligetes környezetben helyezkedik el a maga alig több mint öt hektárjával. A bejárat nem túl hivalkodó, nincs körülötte nagy parkoló. A pénztárnál természetesen át kell haladni az ajándékbolt mellett. Az állatállományt 120 faj 550 egyede képezi, többnyire eurázsiai fajok. Első lépéseink a park emblematikus állatainak kifutójához vezetnek, Németország legnagyobb kis panda (Ailurus fulgens) kifutójához, amit Reeves-muntyákszarvasokkal (Muntiacus reevesi) osztanak meg. Nagy, szép, de kis panda kifutót szinte mindenhol nagyon dekoratívan építenek. Jobbra tőlük a bunderek (Macaca mulatta) természethű kifutója sziklával, kis tóval, és egy megfigyelő épület etetőnyílásokkal. A szemközti oldalon ázsiai madarak közös röpdéje látható kék fülesfácánokkal (Crossoptilon auritum) és vöröscsőrű kittákkal (Urocissa erythrorhyncha).  Továbbhaladva a Zoo-sulihoz érkezünk. Az 1974. szeptember 20-án megnyitott Állatkertiskola az első ilyen jellegű hely Németországban a környezetismereti oktatásra. Ide sajnos nem tudtam bekukkantani, de anélkül is kezd derengeni, hogy kicsit más ez a park, mint a nálunk megszokott. Ami elsőre feltűnt, hogy három nyelvű információs táblák vannak kihelyezve. Német, angol nyelv mellett lengyelül is, mivel Görlitzet csak egy folyó választja el lengyel szomszédjától, Zgorzelec-től. A szomszéd város anyagiakban is hozzájárul a park működéséhez. A sok lengyel hirdetésnek és új információs tábláknak köszönhetően a lengyel vendégek száma jelentősen nőtt. Nemcsak az állatok nevei, hanem minden tudnivaló, érdekesség három nyelven le van írva. Így én is sok új és érdekes információ birtokába jutottam.

 

 

Nyugati vörös macskamedve v. kis panda (Ailurus fulgens fulgens) © Görög Örs

 

 

A gazdaság

 

 

A házi állatok bemutatójánál kosarakban friss, illatos széna kirakva, melléírva „ezzel etesd az állatokat”. Helyi jellegű, igen ritka tehenek, kecskék, birkák, disznók, baromfik. A tengerimalacok (Cavia porcellus) simogatója úgy van megoldva, hogy a kis rágcsálók el tudnak vonulni, ha nem kérnek az ember közeledéséből. Ami meglepő, hogy etruszk cickányt (Suncus etruscus) is bemutatnak, amit jelenleg csak öt állatkertben láthatunk Európában. Üvegfal mögül kísérhetjük figyelemmel a kiscsibék kelését, a napos csibéknek pedig reszelhetünk répát, simogathatjuk őket. A másik épület nemcsak a házi állatok belső férőhelye, de játszótér, a padláson házi patkány (Rattus rattus), házi egér (Mus musculus) bemutató. A patkányok olyan üveggel határolt sarokban laknak, ami kis berendezett padlás miliőt idéz, létrával, gumicsizmával, száradó ruhákkal, edényekkel. Az egereké inkább egy nyitva hagyott frigóra hajaz. Az oktatótérben szövögetni tanulhatnak a gyerekek. Az állatsimogatónál kirakott kefékkel kényeztethetjük a kis kedvenceket. A hátsó kertecske sok gyógy- és fűszernövénnyel és egy méhészeti bemutatóval tanítja a gyerekeket a mézkészítés fortélyaira. A vadméhek számára méhhotelt is kialakítottak. A nyúlsimogató nagyon meglepő dizájnnal, és sok alternatív utacskával rendelkezik nyulaknak (Oryctolagus cuniculus var. domestica), embernek egyaránt.

 

"Disznó masszázs" és eszköze © Görög Örs

 

 

Tibet

 

 

Az állatkert szakemberei időt, pénzt és rengeteg munkát öltek abba, hogy tökéletesen lemásoljanak egy tibeti falut. Ez a park legmeghatározóbb része is egyben. A házakban minden berendezési tárgy autentikus. Kipróbálhatod a kézi őrlést, bejárható az összes épület. Az alsó szinten találjuk a juhok belső férőhelyét is. Itt állategészségügyi okok és a magas szállítási költségek miatt a tibeti juhokat a hozzájuk nagyon hasonló karintiai Brillenschaf juhokkal (Ovis aries) pótolták, így a bemutató nem szenved esztétikai hiányt. Amúgy ez az 1900-as évek elején kitenyésztett juhfajta a veszélyeztetett fajták közé tartozik. Az egyik emeleti szobában Tibetről szóló dokumentumfilmmel kerülhetünk közelebb a bemutatott régióhoz. Skanzen jelleget sugall, bár pár fajt felfedezhetünk szépen berendezett terráriumokban. Törpe egerek (Micromys minutus), krokodilfarkú bütykösgyíkok (Shinisaurus crocodilurus) és himalájai szalamandrák (Tylototriton verrucosus) nem megszokott fajok, amik tovább erősítik a tibeti bemutatót. A központi nagy kifutóban kétpúpú tevék (Camelus bactrianus), jakok (Bos grunniens), kasmír kecskék (Capra hircus) és baromfik élnek együtt, természetesen őket is lehet etetni a kihelyezett réti szénával. Az állatok belső férőhelyéül szolgáló épületek is nyitva állnak a látogatók előtt, be lehet menni a szépen felsöpört padozatra, ilyenkor az állatok a külső részben tartózkodnak. A búbos bankák (Upupa epops) röpdéje mellett egy besétálós ázsiai röpde kínai bambusz foglyokkal (Bambusicola thoracica), vietnámi v. Edwards-fácánokkal (Lophura edwardsi) és egyéb kis énekes madarakkal. Tibeti sertések (Sus scrofa domestica) szintén dögönyözhetőek, kézi kefével simogathatóak. Visszavezet utunk a nagy kifutóhoz, ahol egy kis kapun be is tudunk lépni a jakok, tevék birodalmába. Az állatoktól természetes kerítés határol el kidőlt: fa, szikladarab, kis tavacska egy sor szinte láthatatlan villanypásztorral. Golyvás gazellák (Gazella subgutturosa), indiai ludakkal (Anser indicus) láthatóak egy méretes közös kifutóban, itt is egy tibeti épület szolgál az állatok belső férőhelyeként. A golyvás gazellákat is viszonylag ritkán lehet állatkertben látni, kontinensünkön tíz park gondoz ilyen állatokat, Magyarországon Szegeden találkozhatunk velük. Mellettük fehérfarkú sülök (Hystrix indica), mely kifutójának egyik része megemelt, így a gyerekek szemmagasságból figyelhetik meg az állatokat, csak egy karnyújtásnyira. Az állatok meglehetősen aktívak voltak, jöttek-mentek, ismerkedtek, nem csak egy tüskés hát látszódott az odúban. Nekem az egyik személyes kedvencem volt ennek a kifutónak a kialakítása. Pár lépéssel kijutunk a tibeti részből egy közösségi térbe, büfével, játszótérrel, melynek tematikája a már megismert farmhoz igazodik. A büfé a környezettudatosság jegyében működik: visszaváltható pohár, újrahasznosított kartontányér, evőeszközök. Az ételkínálat helyi alapanyagok felhasználásával készül, a szezonnak megfelelően. A napozóteraszról szemmel tarthatjuk a simogatót és a tibeti falut is.

 

Perzsa golyvás gazella (Gazella subgutturosa subgutturosa) © Görög Örs

 

 

Német vadon

 

 

Egy erdős ösvény vezet a vietnámi szikaszarvasok (Cervus nippon pseudaxis) kifutóján keresztül, az ösvényről letérni nem szabad. A szarvasok ki tudnak jönni a látogatók közé ismerkedni. Továbbhaladva az európai vidrák (Lutra lutra) hatalmas birodalmához érünk. Egy patak csobog keresztül a 4000 m²-es erdőrészen egy természetes tóba. A területen a vidrák mellett mosómedvék (Procyon lotor) is élnek. Alternatív útvonalon átvághatunk a kifutó felett, ahol etetőtálcákkal csalogatják az álarcos kis banditákat napi kétszeri etetéssel. Itt felhívják a látogatók figyelmét, hogy az eredetileg észak-amerikai származású mosómedve mennyire elterjedt Németországban. Ma körülbelül 1200 vidra és 600 ezer mosómedve él az országban. Az állatkert részt vesz az ország vidramentési projektjében is. A kis tavacska egyik oldalán egy fedett megfigyelő házikót találunk ismételten sok információval.

Az alpesi kifutó egy sziklás domboldal, amin kőszáli kecskék (Capra ibex) alpesi mormotákkal (Marmota marmota) osztoznak. Ide szintén be lehet menni, kis korlát, patak és szikladarabok határolnak csak el az állatoktól. Nagyon meglepő volt számomra, hogy ott állhattam a hatalmas bak mellett, pár méterre tőle egy mormota sétált végig. A kifutó egyetlen hibájának talán az róható fel, hogy a kerítés nem állította meg a mormotákat és a kifutóval szemközti füves részen is fel lehet fedezni mormotalyukakat. A kifutó tetején, a dombtetőn szintén található egy megfigyelőpont, mellette pedig prédára leső műsast lehet kötélpályán röptetni, ezzel megfigyelve a mormoták természetes viselkedését, a füttyszerű vészriasztást. A szomszédos fakó keselyűk (Gyps fulvus) röpdéjét nem csak kívülről, hanem egy kis megfigyelő házikóból rácsok nélkül is megszemlélhetjük. Az állatkert felső részén a korábbi dámszarvas kifutót átalakították, helyüket keleti szürke óriáskenguruk (Macropus giganteus) foglalják el. Ebben a parkban már szinte természetesnek lehet venni, hogy ebbe a kifutóba is be lehet menni. Az oktatást és szórakozást itt is összekötötték a gyerekek számára. Összemérhetjük tudásunkat az erszényesekkel és más egyéb a parkban fellelhető állatokkal az ugrópályán. Információs táblákon tudhatjuk meg mekkorát ugrana az ember, ha egy bizonyos állat méretére lekicsinyítenék, és azt is, mekkorát ugrana az állat, ha ember méretű lenne. Érdekes és vicces összehasonlítás.

 

Alpesi kőszáli kecske (Capra ibex) © Görög Örs

 

 

Qishan

 

 

A kis ausztrál kitérő után visszatérünk ázsiai területre. Az ízlésesen berendezett, tágas manul (Otocolobus manul) kifutó és hóbagoly (Bubo scandiacus) röpde érintésével jutunk el a következő társas kifutóhoz, „Qishan”-hoz. A közép-kínai megyéről elnevezett bemutatón szintén át lehet sétálni, padon ülve élvezni a mókusok folyamatos matatását. Aranyfácánok (Chrysolophus pictus), fenyőpapagájok (Psittacula derbiana), nyakékes álszajkók (Garrulax monileger) és Dávid-sziklamókusok (Sciurotamias davidianus) kellemes együttélése leköti az ember figyelmét. Szomszédban kéktorkú tragopán (Tragopan temminckii) bemutató látható. A park középső részén, a völgyben fehér gólya (Ciconia ciconia) menhely, piknikező, sütögető erdei oktató hely található, túloldalán a már említett vidrás tó, mely egyik felében énekes hattyúk (Cygnus cygnus), tőkés récék (Anas platyrhynchos) élnek.

Az állatkert utolsó kis részén, a már bemutatott Qishan-bemutató után, deguk (Octodon degus), zebramongúzok (Mungos mungo), zöldszárnyú arák (Ara chloropterus), aranyfejű oroszlánmajmocskák (Leontopithecus chrysomelas), szavannacerkófok (Chlorocebus aethiops) élnek hagyományos ketrecekben. A park eme kis szegletén nem történt még meg az átalakítás. Nem lennék meglepve, ha pár éven belül ezen a részen is egy színvonalas eurázsiai kifutó kapna helyet.

 

 Dávid-sziklamókus (Sciurotamias davidianus) © Görög Örs

 

 

Az állatkertet körbejárva az embernek teljesen olyan érzése van, hogy részese az állatok mindennapi életének, és ez így igaz. Az állatokat etetve, csutakolva, köztük járva, a tibeti faluban nézelődve a látogatót átjárja a természet ereje. A sok oktató jellegű játékkal, a szokatlan perspektívákkal a gyerekek játszva tanulják a természet szeretetét, védelmet. Egy sziget a városban, ahol nem hiányzik az elefánt, tigris, gorilla. Mai napig vallom, hogy nem az a lényeg, hogy milyen állatokat mutat be egy kert, hanem az, hogy azt hogyan teszi. Az ember és állat közti interakció többet nyújt, mint egy ketrecben fel-alá sétáló tigris két méterről szemlélve. Iránymutató lehetne kis hazai parkok számára a görlitzi állatkert szemlélete, ahol az állatok és emberek egyaránt jól érzik magukat.

 

 

 

Vendégkönyv