FOGASCET- ÉS ERSZÉNYES RITKASÁGOK A RUHR-VIDÉKEN

 

Látogatás a Duisburgi Állatkertben

 

 

 

 

Írta: NAGY ANTAL

2015

 

Fényképezte: NAGY NORBERT

2014

 

 

 

A Duisburgi Állatkert (Zoo Duisburg) egyike Németország leghíresebb állatkertjeinek. Az intézményben bemutatott delfinek és koalák óriási vonzerőt jelentenek az állatkertnek, ráadásul az elmúlt évtizedek során komoly szakmai tapasztalatokra tettek szert a kert munkatársai ezen fajok tartása és szaporítása terén. A két messze földön híres húzófaj (pontosabban három, hiszen delfinekből két fajt is bemutatnak) mellett még jó néhány zoológiai ínyencség akad a Duisburgi állatkert tarsolyában. Évek óta dédelgetett vágyam volt eljutni ide, mely egy 2014-es, három állomást érintő német állatkerti körút során valóra is vált. Megmondom őszintén, nekem kissé csalódás volt a duisburgi zoo; bár a ritkaságok látványa kárpótolt, az állatférőhelyek többsége bizony alaposan elmaradt a kívánatostól.

 

 

Az intézmény rövid történelme

 

 

A Duisburgi Állatkert 1934. május 12-én nyitotta meg kapuit, a Duisburger Tierparkverien e. V. (Duisburgi Állatkertért Egyesület) kezdeményezésére. Az állatkert helyszínéül a város szélén vadregényes, erdős területet jelöltek ki a Kaiserberg (Császárhegy) elnevezésű városrészen. Az állatkert alapterülete nyitáskor alig volt nagyobb egy hektárnál. Az első nagyobb fejlesztésre egy évet kellett várni, ekkor adták át az állatkert első akváriumát. Az új építmény és maga az állatkert is súlyosan megsérült a második világháború alatt. Az újjáépített akváriumot 1951-ben adták át, „Ezer hal háza” néven. 1953-ban elkészült az elefántok és zsiráfok tartására szolgáló épület, mely részben funkciót váltva mind a mai napig üzemel, napjainkban már csak elefántok lakják. 1959-ben érte el az állatkert területe jelenlegi méretét: az addig tizenegy hektáros intézményhez további öt hektárt csatoltak, jóllehet az A3-as autópálya túlsó oldalán. 1962-ben nyílt meg és mind a mai napig üzemel az Äquatorium, mely ekkor a világ legnagyobb majomháza volt. 1965-ben megnyílt Németország első delfináriuma. 1969-ben elkészült a később megszüntetett Walarium, ahol belugák és Commerson-delfinek kerültek bemutatásra. 1975-ben érkeztek meg az amazonasi folyamidelfinek, melyek közül az egyik példány a mai napig az állatkert lakója. 1978-ban megszületett az első duisburgi palackorrú delfinborjú. Ezekben az években vezette az állatkertet Dr. Wolfgang Gewalt, akinek kezdeményezésére megvalósulhatott a páratlan fogascet-bemutató. Számos könyvet írt delfinekről, közülük az egyik, Pénzes Bethennel közösen írt, A delfinek közelről c. könyve magyar nyelven is megjelent, melyben egyebek mellett a delfinek befogásáról és Duisburgba szállításáról olvashatnak történeteket az érdeklődők. Az elmúlt négy évtized során összesen hat fogascetfaj került bemutatásra az intézményben, melyek a következők:

 

 - amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis humboldtiana), mely napjainkban is látható az állatkertben

 - palackorrú delfin (Tursiops truncatus), szintén látható az állatkertben jelenleg

 - Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii), 1978-tól 2004-ig

 - folyami gadamu v. parti delfin (Sotalia fluviatilis), 1977-től 1979-ig, illetve 1995-ben

 - beluga v. fehér delfin (Delphinapterus leucas), 1969-től 2004-ig

 - közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena), 1979-től 1980-ig

 

A Duisburgi Állatkert legnagyobb "zoológiai attrakciója" az amazonasi folyamidelfin. Az állatkert egykori folyamidelfin-csapatából mára egyetlen, Butu névre keresztelt hím egyed maradt meg. Butu 1975 óta a Duisburgi Állatkert lakója, alig fél évesen került ide. Jelenleg Dél-Amerikán kívül egyetlen képviselője a világon fajának. Európában, Duisburgon kívül soha nem tartottak egyetlen állatkertben sem amazonasi folyamidelfint. Az egykori duisburgi csapat öt főből állt, köztük egy albínó egyedből is (Wolfgang Gewalt és Pénzes Bethen már említett közös, A delfinek közelről c. könyvükben tévesen Butut nevezik meg az albínóként, holott ez az egyed időközben elpusztult). A duisburgi példányon több helyen is látszanak a fajra jellemző, pigmenthiányos foltok és csúnya, nagy, gyógyult sebek, melyek eredete ismeretlen (valószínűleg a befogáskor szerezte az állat). Az állatkert nem tervez hozzá új fajtársat, a szabad természetben is gyakran magányosan élnek a kifejlett hímek. Környezetgazdagításként medencéjében apró dél-amerikai halak is találhatók.

 

Az amazonasi folyamidelfin  650.000 literes medencéje  a Rio Negro bemutatóban. A delfin későbbi pusztulása esetén az állatkert nem tervezi új egyedek beszerzését, a bemutatót karibi manátuszok (Trichechus manatus manatus) számára fogják átalakítani. 

 

1994-ben költöztek Duisburgba az első koalák, melyek egy évvel később már szaporodtak is. A fejlődés folyamatos, napjainkban is sorra készülnek az új állattartóhelyek Duisburgban. Legutóbb, 2014-ben a hiúzok (Lynx lynx) és a vadmacskák (Felis silvestris) vehették birtokba felújított kifutóikat. Napjainkban mintegy 300 állatfaj 2500 egyedét gondozzák az állatkertben.

 

 

Fajmegmentés

 

 

A Duisburgi Állatkertben szép számmal találunk olyan állatfajokat, melyeket az Európai Fajmegmentő Program (EEP) és az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretében tartanak.  Jelenleg öt állatfaj esetében lát el fajkoordinátori feladatokat az intézmény:

 

- koala (Phascolarctos cinereus)

- csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus)

- vörös folyamidisznó v. ecsetfülű disznó (Potamochoerus porcus pictus)

- királykolobusz (Colobus polykomos)

- fossza (Cryptoprocta ferox)

 

E fajok EEP-jét  Duisburgban vezetik, és közülük négy állatfaj esetében (a vombat kivételével) kiemelkedő szaporodási eredményeket ért el a közelmúltban az intézmény. Az 1995-ös, első szaporulatot követően szinte évente születnek újabb kis koalák Duisburgban, de az Európában csupán öt állatkertben látható királykolobuszoknál is rendszeres a gyermekáldás.

 

A Koalaház, előtérben a korábbi, jelenleg használaton kívüli vombatkifutóval. Mivel az épület elkészítését az AirBerlin légitársaság szponzorálta, a létesítmény teljes neve ennek tiszteletére AirBerlin Koalahaus. Duisburgban a koala queenslandi alfaját (Phascolarctos cinereus adustus) tartják, akárcsak az európai koalát tartó állatkertek mindegyikében.

 

Több más állatfaj esetében is kiemelkedő szaporítási eredményeket tud felmutatni a duisburgi kert, melyek közül legjelentősebb a palackorrú delfinek rendszeres szaporulata, olyannyira, hogy 2007-ben született meg az első, második generációs duisburgi delfinbébi.  Legutóbb 2011-ben volt szaporulat az érdekes tengeri emlősöknél, amikor is egy éven belül három utód jött a világra. A fogságban való szaporítás mellett az állatkert nagy hangsúlyt fektet az in situ (eredeti élőhelyen történő) természetvédelmi programokra. Összesen 12 ilyen programban vesz részt szerte a világon, beleértve a koalák, amazonasi folyamidelfinek és ködfoltos párducok (Neofelis nebulosa) védelmi programját. Engedtek már vissza a szabad természetbe Duisburgban született vadmacskákat és Przsevalszkij-lovakat (Equus przewalskii) (ez utóbbi fajt az állatkert jelenleg nem tartja), valamint az állatkertben kikelt tarvarjúfiókákat (Geronticus eremita).

 

 

Az állatkert rövid bemutatása

 

 

Az A3-as autópálya által kettészelt állatkert nagyobbik része az autóút bal oldalán terül el. Szintén itt kapott helyett az állatkert főbejárata is. A főbejáraton belépve először a madagaszkári állatok bemutatóját érjük el, majd a Zsiráf- és az Elefántházat. Az állatkert bejáratától nem messze kapott helyett az a tó is, amely különféle vízimadarak és víziteknősök bemutatójául szolgál. A bal oldali rész legnagyobb állatháza a Rio Negro és az Akvárium közös épülete. A Rio Negro Dél-Amerika esőerdeinek életébe nyújt bepillantást: itt a legkülönfélébb állatok ugrálnak, mászkálnak és röpködnek a látogató körül, illetve a ház több különböző pontján elhelyezett férőhelyekben. Szintén itt kapott helyett a Duisburgi Állatkert legnagyobb attrakciójának számító amazonasi folyamidelfin medencéje. A Rio Negróból egy folyosón átkelve jutunk az Akváriumhoz, mely ― mivel a hozzá tartozó nagy, trópusi csarnok jelenleg átalakítás miatt zárva van ― viszonylag kisméretű, kevés látnivalóval és kevés akváriummal rendelkező bemutató. Elsősorban trópusi édesvízi fajok kerülnek itt bemutatásra, de itt kerültek elhelyezésre a korallszirt halak és a medúzák akváriumai, a kínai óriásszalamandrák (Andrias davidianus) és az óriásvidrák (Pteronura brasiliensis) belső férőhelye.  Az épület környékén kialakított nagy kifutókban két vidrafaj és három szárazföldi teknősfaj tekinthető meg.

A ragadozó emlősök jelentős része a Ragadozóházban és a környező kifutókban tekinthető meg. Az állatkert középső részén került kialakításra a Fácános és az elsősorban nagyobb testű növényevő emlősök elhelyezésére szolgáló, szárazárkos bemutatók.  A bal oldali állatkertrész északi részén különböző tematikus egységek kerültek kialakításra: a Koalaház a hozzá tartozó Ausztrália-bemutatóval, az Afrikanum, mely különböző afrikai állatfajok otthona, a sarkvidékek élővilágát bemutató kifutó-és röpdeegyüttes és a háziállat-bemutató.

A pápaszemes medvék (Tremarctos ornatus) kifutójától kiinduló felüljárón áthaladva kelhetünk át az autópálya felett a jobb oldali, a másiknál lényegesen kisseb területrészhez. Az itt bemutatott fajok és kifutók száma is jóval kevesebb, mint az állatkert másik részén. A Patagónia- kifutó lakói a nagy marák (Dolichotis patagonum) és a nanduk (Rhea americana), a közelükben fehér gólyák (Ciconia ciconia) és chilei flamingók (Phoenicopterus chilensis) férőhelyei kerültek kialakításra. A Kína-kertben a névadó ország állatvilágával ismerkedhetünk, kicsivel arrébb egy csipetnyi Afrika fogad minket hiénakutyákkal (Lycaon pictus) és két antilopkifutóval. Nem messze található az állatkert legnépszerűbb látványossága, a palackorrú delfineknek otthont adó Delfinárium.

 

Az 1995-ben megnyílt és napjainkban is üzemelő, teljesen fedett Delfinárium a harmadik bemutató a Duisburgi Állatkert története során, melyben palackorrú delfineket (Tursiops truncatus) mutatnak be. A delfinekkel naponta háromszor bemutatóznak gondozóik, mely nem csupán unaloműző az állatok számára, hanem az állatorvosi vizsgálatok során fontos mozdulatokat is gyakorolják velük. A Delfinariumban a legnagyobb alapterületű medence szolgál a delfin-show otthonául, ezen kívül több, kisebb elkülönítő medence is kialakításra került. Jelenleg hét palackorrú delfin él Dusiburgban.

 

A Delfinárium melletti területen került kialakításra az állatkert másik bejárata, az Állatkerti Múzeum, valamint a szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica) és a zebramongúzok (Mungos mungo) kifutói. A jobb oldali terület déli részén a monumentális méretű Majomház, az Äquatorium terül el.

 

A Duisburgi Állatkert térképe

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

 

Zoo Duisburg Zooführer, Zoo Duisburg AG, Duisburg, 2014

Achim Winkler - Klaus Johann: Delfinarium Zoo Duisburg, Zoo Duisburg AG, Duisburg, 2014

Wolfgang Gewalt - Pénzes Bethen: A delfinek közelről, Gondolat-Natura, Budapest, 1980

Anthony Sheridan: Das A und O im Zoo, Schüling, Münster, 2011

Gärten für Tiere- Erlebnisse für Menschen: Die zoologischen Gärten des VDZ , J. P. Bachem Verlag, Köln, 2012

www.zoo-duisburg.de

www.zootierliste.de

 

 

 

FOTÓGALÉRIA

 

 

 Elefántház és Zsiráfház

 

A felvételen a duisburgi elefántbika látható. Akárcsak az afrikai elefántot tartó európai állatkertek többségében, Duisburgban is alfajtiszta dél-afrikai szavannaelefántokat (Loxodonta africana africana) gondoznak, jelenleg egy bika és három tehén alkotja az állományt.​

 

Az elefánttehenek külső kifutója: annak érdekében, hogy a kifutón lévő fákat megóvják az elefántok rongálásától, hatalmas kőtömbökkel vették azokat körbe.

 

Akárcsak a nőstények kifutórészén, az elefántbika külső kifutója esetén is több helyen csak szárazárok határolja a területet. 

 

Az Elefántház belső férőhelyei: a viszonylag kis alapterületű épületben nem kapott helyett nagyobb közösségi tér, csupán az egyes egyedek elkülönítését szolgáló boxok lettek kiépítve a házban. A szűkösséget tovább fokozza az épület kis méretéhez képest viszonylag nagyméretű látogatói tér.

 

  

A Duisburgi Állatkertben jelenleg egy négyfős recés zsiráfcsapatot (Giraffa camelopardalis reticulata) gondoznak. A Zsiráfház látogatói részén egy mini-dzsungelben sétálhatnak a vendégek. Itt kapott helyett a málinkó-szövőmadarak (Ploceus cucullatus) röpdéje is. A zsiráfok belső férőhelyükről, üvegablakokon keresztül a külső kifutóra is kinézhetnek. Az állatok boxai és a hozzájuk tartozó nagy közösségi tér a látogatói úttól lesüllyesztve lett kialakítva. A duisburgi zsiráfok külső és belső férőhelyeiket kaffer szarvasvarjakkal (Bucorvus leadbeateri) osztják meg.

 

Madagaszkár-bemutató és vízimadártó

 

Egy "kötéltáncos" fekete-fehér vari (Varecia variegata variegata)

 A fekete-fehér varikon kívül a Makiszigeten vörös varikat (Varecia rubra) és gyűrűsfarkú makikat, más néven kattákat (Lemur catta) is láthatunk. Egyes források szerint bemutatásra kerülnek itt fekete-fehér és vörös vari keresztezéséből született hibrid állatok is, látogatásom során azonban jómagam nem találkoztam ilyen varikkal. A bemutató területén három - belső férőhelyként szolgáló - kisebb "házikó" is helyet kapott; mindegyik üvegfallal van határolva, így az állatok télen is kapnak természetes fényt. Az egyik ilyen épületben kerülnek bemutatásra az állatkert madagaszkári ugrópatkányai (Hypogeomys antimena) is, mely rágcsálófajjal Németországban jelenleg csak itt találkozhatunk.

 

A félmajmok bemutatójának felépítését jelentős adományokkal támogatta a Schauinsland-Reisen utazási iroda, ezért az állatkert tisztelete jeléül Schuainsland-Reisen Lemuren-Inseln-nek (vagyis: Schauinsland-Reisen Makisziget) keresztelte el a kifutót.  A látogatók több hídon átkelve léphetnek be a szigetre, ahol szabadon sétálhatnak az állatok között; a makik nem mernek rámenni a hidakra, mivel a beszoktatási időszakban villanypásztort vezettek azokba. A felvételen a Makisziget egyik látogatói ösvénye látható. A Duisburgi Állatkert területén több helyen is igen dús és nagy kiterjedésű bambuszültetvények találhatók.

 

Az állatkert bejáratától nem messze került kialakításra az a nagyméretű tó, amely vízi teknősök, különféle réce-és lúdfajok mellett vörhenyes pelikánok (Pelecanus rufescens) és karibi flamingók (Phoenicopterus ruber) bemutatatására is szolgál.

 

Rio Negro bemutató és Akvárium

 

A Rio Negro bemutatót 2005-ben adták át, egy korábban akváriumként funkcionáló épület felújításával. Az állatház ma is szerves egységet képez az állatkert Akváriumával. A bemutató kiemelt faja az amazonasi folyamidelfin.

 

A folyamidelfin medencéjéhez két kisebb elkülönítő medence is tartozik. Az egyik jelenleg le van zárva a nagy medencétől, itt nagytestű dél-amerikai halak, egyebek mellett vörösfarkú harcsák (Phractocephalus hemioliopterus), ezüst csontnyelvű halak (Osteoglossum bicirrhosum) és fekete pakuk (Colossoma macropomum) láthatóak. A Rio Negro bemutatóban számos faj szabadon mozoghat a látogatók között, mint pl. az aranykezű tamarinok (Saguinus midas), a dolmányos hangyászok (Tamandua tetradactyla), a sárgaszárnyú arák (Ara macao) és a feketecsőrű tukánok (Ramphastos vitellinus).

 

Kínai óriásszalamandrák és különböző pisztrángfajok közös bemutatója

 

A kínai óriásszalamandra az Akvárium egyik legérdekesebb lakója. A világ második legnagyobbra növő kétéltűjéből Duisburgban jelenleg két példányt gondoznak.

 

A veszélyeztetett óriásvidra rendszeresen szaporodik Duisburgban.

 

Az óriásvidrák külső kifutója

Az állatok víz alatti mozgása is megfigyelhető üvegen át. Duisburgban a legnagyobbra növő mellett a legkisebb vidrafaj is bemutatásra kerül. Az ázsiai törpevidrák (Aonyx cinerea) kifutója és medencéje az Akvárium túloldalán kapott helyett.

 

Aldabrai óriásteknősök (Aldabrachelys gigantea) kifutója az Akvárium tőszomszédságában. A kifutót több helyen csak nagyméretű sziklatömbök határolják. A szárazföldi teknősök óriásai mellett az állatkertben kisebb testű fajokkal is lehet találkozni: a Rio Negro bejárata mellett található a görög teknősök (Testudo hermanni) és mór teknősök (Testudo graeca) kifutója. Az aldabrai óriásteknősök belső férőhelyéül egy különálló, kisebb épület szolgál. A betekintő üvegfelület üvegpaneljei közé alig észrevehető fűtőszálak lettek beépítve, így elkerülve az üveg bepárásodását.

 

A Ragadozóház és a ragadozó emlősök kifutói

 

A Ragadozóház épülete az oroszlánok (Panthera leo) kifutójával. Egykor az állatkert több nagyragadozófaja is itt kapott elhelyezést, de olyan kuriózumok is megfordultak itt, mint a földimalac (Orycteropus afer), a tasmán ördög (Sarcophilus harrisii) vagy a lapátfülű kutya (Otocyon megalotis). Ma az oroszlánokon kívül három kisebb testű emlősfaj férőhelyei is itt találhatók. A nagymacskák kifutóját több helyen csak üveg és vizesárok határolja.

 

Halászmacska (Prionailurus viverrinus) a Ragadozóházban

A macskaféléken kívül az épületet binturongok (Arctictis binturong binturong) és törpe mongúzok (Helogale parvula undulata) is lakják, utóbbiaknak csak a külső kifutóját lehet megtekinteni.

 

A halászmacskák belső férőhelye

 

Madagaszkár csúcsragadozója, a fossza (Cryptoprocta ferox)

 Különlegességnek számít, hogy Duisburgban rendszeresen szaporodnak a fosszák. 

 

A fosszák férőhelyei a Ragadozóháztól nem messze kerültek kialakításra. Az állatok három kifutóban laknak, mely lehetőséget nyújt az egyes egyedek tetszőleges különzárására és összeengedésére. A kifutók kialakításánál több helyen a hagyományos drótháló mellett zongorahúros technikát használnak, e mellett továbbá üvegbetekintők is szolgálják a kényelmes szemlélődést.

 

A Ragadozóház lepusztult, régi, szűk alapterületű ketreceivel éles ellentétben állnak az épület tőszomszédságában kialakított kifutók, melyeket hiúzok (Lynx lynx lynx) és vadmacskák (Felis silvestris silvestris) laknak. A korszerű, tágas bemutatók az állatkert megnyitásának 80. évfordulójára, 2014-ben kerültek átadásra.

 

A 2012-ben megnyílt, hatalmas alapterületű pápaszemes medve kifutó kétségkívül az állatkert egyik legkorszerűbb bemutatója. A medvék otthona mellől indul ki az állatkert két részét összekötő felüljáró. A medvék közül jelenleg ez az egy faj kerül bemutatásra az állatkertben, az első pár 2012-ben, a medvekifutó megnyitására érkezett Duisburgba. 2013-ban - az állatkert története során először - szaporulat is volt a ritka medvefajnál, az akkor született hím bocs ma is az állatkert lakója.

 

Az állatkert középső területén található bemutatók

 

Az európai bölénycsapat (Bison bonasus bonasus) kifutójában egy fekete gólya (Ciconia nigra) is helyet kapott, szükség esetén visszavonulhat a férőhely bölényektől elzárt részére.

 

Az állatkert több más, növényevő emlősöknek otthont adó kifutójához hasonlóan a kétpúpú tevék (Camelus bactrianus) kifutóját is csak szárazárok határolja.

 

A képen látható kifutóban különös életközösség lakik: a szökés ellen csonkolt szárnyú marabuk (Leptoptilos crumeniferus) és fakó keselyűk (Gyps fulvus fulvus), gyöngytyúkok (Numida meleagris) és fehérfarkú sülök (Hystrix indica) lakják a kifutót. Az állatkert területén szabadon közlekedő pávák (Pavo cristatus) is előszeretettel megfordulnak itt. 

 

A Dél-Amerika élővilágát bemutató kifutóban sörényes hangyászok (Myrmecophaga tridactyla) és dél-amerikai tapírok (Tapirus terrestris) tanyáznak, néhány éve vízidisznók (Hydrochoerus hydrochaeris) és örvös csáják (Chauna torquata) is bemutatásra kerültek itt.

 

A vörösorrú ormányos medvék (Nasua nasua) kifutója

 

  

Az állatkert egyik legkülönlegesebb kifutója a kori-túzokok (Ardeotis kori) és a Kirk-dikdikek (Madoqua kirkii) közös kifutója. Az apró patások és a hatalmas madarak ellentéte remekül kiegészíti egymást. A kori-túzok, más néven óriástúzok a legnagyobbra növő túzokfaj, és igen ritkán mutatják be az állatkertek.

 

Óriástúzok és Kirk-dikdikek Duisburgban

 

Fácános

 

Gogó, más néven kalapácsfejű madár (Scopus umbretta) a Fácános egyik röpdéjében. A bemutatóban himalájai fényfácánok (Lophophorus impejanus) és kookaburrák (Dacelo novaeguineae) is helyet kaptak.

 

  

A Fácános több röpdéjébe a látogatók is besétálhatnak, karnyújtásnyira szemlélhetik a világ különböző tájainak madárvilágát bemutató férőhelyeket. A képen a Dél-Amerika röpde és lakói: skarlát íbiszek (Eudocimus ruber), vörösvállú récék (Callonetta leucophrys) és a kakukktojásnak számító afrikai elterjedésű Hadada-íbiszek (Bostrychia hagedash) láthatók.

 

Hadada-íbisz

 

Ausztrália

 

Emuk (Dromaius novaehollandiae), Bennett-kenguruk (Macropus rufogriseus) - köztük albínó példányok - és a csupaszorrú vombat közös kifutója, néhol csupán vizesárokkal és növény alakú villanypásztor-rendszerrel határolva. Duisburg egyike azon három európai állatkertnek, ahol bemutatásra kerül a csupaszorrú vombat ausztráliai alfaja (Vombatus ursinus hirsutus). Nemrég még a tasmániai alfajt (Vombatus ursinus tasmaniensis) is bemutatták, ám ez a hím állat 2014 szeptemberében elpusztult.

 

A Koalaház belső férőhelyei és lakói

Európában a Duisburgi Állatkert érte el a legnagyobb sikereket a koalák szaporítása terén. Az első példányok 1994-ben érkeztek, és 1995-ben már meg is született Európa első koalakölyke. Azóta szinte minden évben születnek kölykök. A koalák férőhelyei szükség esetén kettéválaszthatók, így lehetőség van az álaltok nemek szerinti elkülönítésére. 

 

  

A Koalaház több más ausztrál fajnak is otthont ad. Goodfellow fakúszó kengurut (Dendrolagus goodfellowi buergersi) csupán néhány európai állatkertben lehet látni. A duisburgi példány férőhelyét egyéb állatkerti ritkaságokkal: ecsetfarkú patkánykengurukkal (Bettongia penicillata ogilbyi), rövidcsőrű hangyászsünökkel (Tachyglossus aculeatus) és kékszárnyú kookaburrákkal (Dacelo leachii) osztja meg. 

 

Afrikanum

 

Damara-zebrák (Equus quagga burchelli) tucatnyi példányt számláló csapata az Afrikanumban

 

A zebrákkal közös férőhelyen lakik az állatkert szélesszájú orrszarvúbikája (Ceratotherium simum simum), mely jelenleg az egyetlen orrszarvú Duisburgban. Ott jártamkor még egy idős nőstény is lakója volt az állatkertnek, akivel sajnos nem sikerült összeszoktatni az újonnan érkezett hímet: a nőstény testét több csúnya, a bika támadásaitól származó seb borította, végül a két állatot felváltva engedték ki a kifutóra a zebrák közé.

 

Az Afrikanum két nagyobb és két kisebb bemutatóval rendelkezik. A nagyobb kifutók egyikében az ecsetfülű disznók (Potamochoerus porcus pictus) és a Watussi-marhák (Bos taurus taurus watusi) csapatai figyelhetőek meg. A háttérben a zebra- és orrszarvúkifutó látható.

 

A szurikáták (Suricata suricatta) kifutója

 

Sarkvidék

 

A borjúfókák (Phoca vitulina) bemutatója

Duisburgban két fókafaj is bemutatásra kerül, mind a kettő rendszeresen szaporodik az állatkertben. Sajnos az állatok víz alatti mozgásának megtekintésére egyik medencénél sincs lehetőség. A borjúfókák egyike teljesen vak: a legöregebb példánynak sajnos egy műtét során mindkét szemét el kellett távolítani egészségének megőrzése érdekében.  Az öreg nőstény kissé bizarr látványt nyújt és láthatóan óvatosabban közlekedik társainál. A gyűjtemény másik fókafaja a kaliforniai oroszlánfóka (Zalophus californianus). Duisburgban mindkét fajjal naponta tartanak bemutatókat. 

 

Sarki farkas (Canis lupus) a Duisburgi Állatkertben. Az alfaji keverék fehér farkasokkal közös kifutóban az Európában alig tucatnyi állatkertben bemutatásra kerülő alfaj, a Hudson-öböli farkas (Canis lupus hudsonicus) egy példánya is látható. A sarkvidéki bemutatót egészítik ki a hóbaglyok (Bubo scandiacus), a sarki rókák (Alopex lagopus), a rénszarvasok (Rangifer tarandus f. domesticus) és a rozsomákok (Gulo gulo gulo) kifutói és röpdéi is.

 

A rozsomákok kifutója

 

A sarkvidéki állatok bemutatói között kakukktojás a mandrillok (Mandrillus sphinx) kifutója. A főemlősök számára az egykor jegesmedvék (Ursus maritimus) által használt bemutatót alakították át.

 

Háziállat bemutató

 

 

A korábban Przsevalszkij-lovak által használt kifutó helyén 2012-ben nyílt meg a duisburgi állatkert háziállat-bemutatója, mely mellett az intézmény egyik játszótere is megtalálható. Itt kapott helyett az állatsimogató is, melynek belső férőhelyei afrikai kunyhókat idéznek, lakói pedig kameruni törpekecskék és kameruni juhok. A háziállatok bemutatóit több kisebb kifutó és a hozzájuk csatlakozó belső férőhelyek alkotják, némely lakók istállóit a közönség is megtekintheti. Baromfik, disznók, pónik, tehenek, szamarak és alpakák (Lama pacos) láthatók itt, a nyulak kifutójánál a gyerekek mesterséges alagutakba is bemászhatnak, és kis üvegbetekintőkön át figyelhetik az állatok mindennapjait. Bárki kipróbálhatja a tehén-és kecskefejést is: a mű háziállatok tőgyéből fejés hatására vízsugár spriccel ki. 

 

A háziállat bemutatót egészíti ki a „Felfedezők Háza”: különböző preparátumok, könyvek és a felfedezésekhez szükséges eszközök kiállítása várja itt az érdeklődőket.

 

A gyöngybaglyok (Tyto alba) bemutatója egy régi padláshoz hasonlóan lett kialakítva. A baglyokétól leválasztott férőhelyen a madarak természetes táplálékállata, a vándorpatkány (Rattus norvegicus) is bemutatásra kerül itt.

 

A Delfinárium és környéke

 

A delfin-show az egyik legnépszerűbb program az állatkert kínálatában.

 

A szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica) kifutója

 A bemutatót csak vizesárok határolja a látogatói részről. A nagymacskák férőhelye kellően tágas, e mellett növényekkel sűrűn be van ültetve, azonban kevésbé korszerű, az idő alaposan eljárt felette.  A tervek szerint néhány év múlva elkészülhet a tigrisek új kifutója.

 

A Zoo-Múzeum oldalában került kialakításra a zebramongúzok (Mungos mungo) kifutója. A Duisburgi Állatkertben velük együtt jelenleg három mongúzfaj látható. Az állatkert múzeuma - mely az intézmény történetét mutatja be - meglehetősen kis alapterületű, ám annál érdekesebb kiállítást rejt. Korábban az épületben - és a mellette található zebramongúz kifutóban - különböző főemlősöket mutattak be. Az állatok belső férőhelyeit mementóként meghagyták, melyekbe napjainkban a látogatók is bemehetnek.

 

Kínai kert

 

 

A Kínai kert 1988-ban nyílt meg Duisburg kínai testvérvárosa, Wuhan ajándékaként. A látványos bemutató egyesíti az állatok és a kultúra bemutatását: a kis tavon átívelő hídon vagy a kert ösvényein sétálva Kína jellegzetes építészeti elemeivel ismerkedhetünk, miközben a mandarinrécéket (Aix galericulata), tőkés récéket (Anas platyrhynchos) és a tóban élő halakat figyeljük. A kert látnivalóit egészítik ki a kis pandák (Ailurus fulgens fulgens), a Reeves-muntyákszarvasok (Muntiacus reevesi), az Antigoné-darvak (Grus antigone antigone) és a Mandzsu v. japán darvak (Grus japonensis) kifutói.

 

A középső terület nagyméretű kifutóinak lakói

 

Az A3-as autópálya felüljáróján átérve először a nanduk (Rhea americana) és a nagy marák (Dolichotis patagonum) közös kifutójához érkezünk.

 

A hiénakutyák kifutóját a közönség felőli oldalon csak szárazárok határolja. Az örökmozgó vadkutyák számára környezetgazdagításként egy műzebra lett kiépítve, melyet kötélpályán követve levadászhatnak az állatok. A kifutó mellett a látogatók összehasonlíthatják sebességüket a hiénakutyákéval: egy futópályán végigfutva egy digitális kijelző mutatja meg az adott látogató legnagyobb elért sebességét.

 

A korábban okapik (Okapia johnstoni) által használt kifutóegyüttes ma két nagytestű, látványos afrikai antilopfaj elhelyezésére szolgál: bongók (Tragelaphus eurycerus isaaci) és nagy kuduk (Tragelaphus strepsiceros) lakják a bemutatókat, míg egy röpdében a már megismert sisakos gyöngytyúkok csapata látható.

 

Äquatorium

 

A nyugati síkvidéki gorillák (Gorilla gorilla gorilla) külső kifutója az Äquatorium legkorszerűbb főemlős-férőhelye. A látogatók itt rácsok nélkül, szárazárkokkal és üvegfelületekkel elválasztott férőhelyen ismerkedhetnek a gorillákkal. A hatalmas emberszabásúak rendszeresen szaporodnak Duisburgban. Külső kifutójukat Brazza-cerkófokkal (Cercopithecus neglectus) osztják meg. Bár a gorillák külső kifutója mindenben megfelel a benne tartott igényeinek, az állatkertben bemutatott másik emberszabású, a borneói orángután (Pongo pygmaeus) számára kialakított, apró kifutóról ez már nemigen mondható el. A csöppnyi kifutót két orángutáncsapat felváltva használja. Az 1962-ben átadott Äquatorium férőhelyei a 60-as évek elején korszerűnek számítottak ugyan, ám ma már legnagyobb részük nem felel meg a korszerű állatkerti állattartás kritériumainak. A főemlősök egy részének külső férőhelye látogatók elől elzárt helyen került kialakításra. 

 

A sziamangok (Symphalangus syndactylus) szigete

A Duisburgi Állatkertben jelenleg három gibbonfajt is bemutatnak: sziamang, fehérarcú gibbon (Nomascus leucogenys), fürge gibbon (Hylobates agilis), sziamangból és fehérarcú gibbonból több párt is gondoznak több férőhelyen. A képen látható sziamangkifutót leszámítva a gibbonok meglehetősen mostoha körülmények között élnek. A fürge gibbon igazi állatkerti ritkaság: az itt látható hím fajának egyetlen példánya Németországban.

 

A rendszeresen szaporodó törpevízilovak (Choeropsis liberiensis liberiensis) is az épületben kerülnek bemutatásra. Külső kifutójukat csak néhány fatörzs és pár szál villanypásztor határolja a látogatóktól.

 

Bár a külső kifutó hatalmas, a gorillák és a Brazza-cerkófok belsői meglehetősen kicsik. Az orángutánok és a többi itt bemutatásra kerülő főemlős hasonlóan apró, rácsos, üvegen át megtekinthető belsőkben lakik. Az emberszabásúak számára több kisebb elkülönítő helyiség is rendelkezésre áll. A puritán körülmények ellenére mindkét emberszabásúnál rendszeres a szaporulat. Az Äquatoriumban számos különlegesség is helyet kapott. A fehérorrú cerkóf itt bemutatott alfaját (Cercopithecus nictitans nictitans) csupán három európai állatkertben lehet megtekinteni.

 

A főemlősök férőhelyei

 

A Linné-kétujjúlajhárok (Choloepus didactylus) szabadon közlekedhetnek a látogatók feje fölött. Korábban az épületben kerültek bemutatásra az állatkert nagy szőröstatui (Chaetophractus villosus) is, ám ők jelenleg látogatók elől elzárt férőhelyen laknak.

 

A királykolobusz hímcsapat külső kifutója

Egy másik férőhelyen a faj tenyészcsapata kapott elhelyezést.