ÁLLATBEMUTATÓK AARAU-BAN

A Roggenhausen-i Vadaspark és a „városi volier”

Írta: SVÁBIK KRISZTIÁN

2020

Fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN és MAZÁCS ANITA

2020

Feltöltve: 2020. szeptember 23.

Aargau kanton székhelyén, az Aare-folyó mentén elterülő, 21.000 lakosú Aarau városában négy kisebb élőállat-gyűjteményt is találunk. A hangulatos történelmi óváros megtekintése mellett a kantonszékhelyet övező kiterjedt erdők kedvelt kirándulóhelynek számítanak: a városközponttól mintegy három kilométerre délnyugatra létesült vadaspark – a Wildpark Roggenhausen – képezi jelen írás fő tárgyát, majd rövid ismertetésre kerül a folyó egy kis szigetén – Erhohlungspark Inseli – található Madárház. Harmad- és negyedrészt megemlítendő a helyi Természettudományi Múzeum – a Naturama – mintegy 25 fajt (nagyrészt tengeri halak, honos hal-, kétéltű- és hüllőfajokat) számláló gyűjteménye, valamint a város északkeleti részén található kisállat-park – a Kleintierzoo Telli – elsősorban simogatható állatfajokkal.

A Roggenhausen-i Vadaspark

Az 1903-ban létesült Roggenhausen-i Vadaspark mintegy 15 hektáros területén tett sétánk egyben egy kellemes erdei kirándulásnak tekinthető. Mindössze 15 állatfajjal találkozhatunk itt, többnyire natív fajokkal és néhány ritka háziállat-fajtával. E relatíve kis élőállat-gyűjteményt egészíti ki a hat állomással rendelkező tanösvény-hálózat, egy kisebb arborétum, tűzrakó-hellyel ellátott piknikező „terasz”, valamint a központi részen kialakított vendéglátóegység és játszótér „komplexum”, mely együttesen egy izgalmas családi programot kínál a helyi lakosság számára. Az év minden napján, folyamatos napi nyitvatartással rendelkező állatpark díjmentesen látogatható, melyet a Wildpark Roggenhausen-Egyesület (Verein Wildpark Roggenhausen) tart fenn és üzemeltet. A parkba pórázon vezetett kutya szintén behozható.

Szarvasok

Mint említettem, a gyűjtemény fajszáma nem túl nagy, ám annál természetesebb ezek bemutatása, mely legfőképpen a szarvas-bemutatók esetén érzékelhető. A park nagyobb részét a többhektáros, völgyben húzódó, lankás erdőoldalra felfutó patáskifutók alkotják, melyeket a pettyes szarvasok (Axis axis), közép-európai gímszarvasok (Cervus elaphus hippelaphus) és európai dámszarvasok (Dama dama) nagy csapatai lakják. Utóbbi fajból a normál színezetű egyedek mellett fehér és fekete színváltozat egyaránt megfigyelhető. Az emelt térszínű sétaútvonal a kiépített lelátókkal – melyeket a tanösvénnyel együtt a fennállás 100 éves jubileumára adtak át – nagyszerű panorámát kínál a kis patakkal átszelt megakifutókra és a környező erdőre egyaránt. Az itt is vásárolható klasszikus zoo-csemegét egy csövön lecsúsztatva juttathatják a látogatók az állatok etetővályúiba. Az állatok etetése kizárólag az itteni automatából vásárolt pellettel megengedett. A gímszarvasok szomszédságában látható a vaddisznók (Sus scrofa scrofa) megfelelő méretű, ám a szarvasokénál már jóval kisebb kifutója.

Közép-európai gímszarvas (Cervus elaphus hippelaphus) © Mazács Anita

Háziállat-bemutatók

A park központi részén található pihenő övezet étteremmel, büfével és játszótérrel várja az idősebb és fiatalabb látogatókat, melyet a háziállatok bemutatói ölelnek körbe a fent említett vaddisznókifutóval együtt. Az itt látható svájci haszonállat-fajták közül érdemes megtekinteni az alábbiakat: a házijuhok (Ovis orientalis f. aries) közül wallisi feketeorrú juhot (Walliser Schwarznasenschaf), házikecskék (Capra aegagrus f. hircus) közül bündneri kecskét (Bündner Strahlenziege), a házityúkok (Gallus gallus f. domestica) közül appenzelleri szakállast (Appenzeller Barthuhn), mely utóbbi kettő tipikusan szinte csak Svájcban bemutatott fajták. Az említett ritka baromfik törpemalacokkal (Sus scrofa f. domestica) láthatóak közös tanyaudvarukban, a kék pávák (Pavo cristatus) szomszédságában. Jelenleg szintén itt, a kecskekifutón láthatjuk a házi pulykákat (Meleagris gallopavo f. domestica). Kissé távolabb, a juhok és kecskék terjedelmes legelője mentén találkozhatunk a kert Shetland-pónijaival (Equus ferus f. caballus). Az étterem főépületének oldalában láthatjuk továbbá a házinyulak (Oryctolagus cuniculus f. domestica) és tengerimalacok (Cavia porcellus) közös bemutatóját. Továbbhaladva érkezünk meg a park 1999-ben létrehozott arborétumába, amely gyakorlatilag egy különlegességnek számító gyümölcsös. A völgy legdélebbi domboldalain található réteken körülbelül 50 alma-, körte-, szilva-, cseresznye- és szilvafa látható, melyek fenntartásában érdemes megemlíteni egy másik svájci, a Lange Erlen-i Vadasparknál leírt ProSpecieRara nonprofit alapítvány munkáját.

Bündneri kecske (Capra aegagrus f. hircus) © Svábik Krisztián

A hegyvidék élővilága

A kis arborétumból visszakanyarodva – mondhatni, igen ötletes megoldásként – egy dombra kell felkapaszkodnunk, melynek „fennsíkján” láthatjuk a park azon állatfajait, melyek a hegyvidéki faunát képviselik. A kőszáli kecskék (Capra ibex) alpesi mormotákkal (Marmota marmota marmota) osztoznak egy sziklás domboldalban kialakított kifutón, ahol egy félköríves lelátó segíti a különböző magasságban mozgó állatok könnyebb megfigyelését. Mindkét fajnál rendszeres a szaporulat. Ezen kis életközösséget bemutató kifutóhoz vezető ösvényen található a szintén magashegységekben is megtalálható, sziklás és nyíltabb területeket egyaránt kedvelő nyest (Martes foina) kifutója. Mindemellett utalva arra, hogy e kisragadozó a városokban, sőt ottani épületekben is tanyát verhet, itt egy faépület oldalában húzódó kifutó került kialakításra számára. Természetesen a nappali órákban szükséges némi szerencse a karcsú ragadozó megpillantására. A két bemutató között elnyúló rét szélén van lehetőség szabadtéri tűzrakóhely használatára.

Alpesi mormoták (Marmota marmota marmota) © Svábik Krisztián

„Városi volier”

Élőállat-tartás és bemutatás vonatkozásában Svájc rendelkezik egy olyan – más országra nem jellemző – hagyománnyal, mely a városi volierek v. madárházak (Stadtvoliere) megléte. E civil lakosság által felépített, a városi parkokban és sétányokon található, ingyenesen látogatható létesítmények közül néhány jóval több mint egy évszázados múltra tekinthet vissza. A történelmi jelentőségűek, mint például Zug, Thun és Zürich madárházai sétányokon találhatóak, de vannak modernek is, mint az újonnan épült Zofinger volier átsétálós belső csarnokkal, s elsősorban honos fajokra bemutatására koncentrálva. Sajnos, több esetben hiányzott az egyesületi támogatás e madárházak fenntartására, így több ilyen volier – például a luzerni – már bezárt. Érdemes továbbá megemlíteni a svájciak egy másik tradicionális állatbemutató-típusát, a szarvasparkot (Hirschpark).

Aarau-ban a korábbi Aarau Ipari Vállalatokkal (IBAarau AG, Industrielle Betriebe Aarau) együttműködve, 1959-ben hozták létre a városi röpdét az Aare egy kis szigetén (Erholungspark Inseli). E relatíve kis madárház négy kisebb röpdéjében az alábbi fajokat láthatjuk: beó (Gracula religiosa) és selyemtyúk (Gallus gallus f. domestica); nappapagáj (Aratinga solstitialis) és törpepapagájok (Agapornis spp.) ; ékfarkú amandina (Poephila acuticauda), festett asztrild (Emblema pictum), rácsosszárnyú v. örvös asztrild (Taeniopygia bichenovii), piroscsőrű napmadár (Leiothrix lutea) és kínai törpefürj (Coturnix chinensis); zebrapinty (Taeniopygia guttata), rizspinty (Lonchura oryzivora), kanári (Serinus canaria f. domestica), hullámos papagáj (Melopsittacus undulatus) és nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus). Az üveggel határolt belső röpdékhez az épület átellenes oldalán kültéri volierek kapcsolódnak. Az ötödik, nagyobb külső röpdében pedig az alábbi fajok kerülnek bemutatásra: mandarinréce (Aix galericulata), Bahama-réce (Anas bahamensis), csörgő réce (Anas crecca), vörösvállú réce (Callonetta leucophrys), sárgatorkú papagáj (Polytelis swainsonii) és aranyfácán (Chrysolophus pictus).

Városi volier Aarau-ban © Svábik Krisztián