Tierpark Dählhölzli

"TÖBB HELY KEVESEBB ÁLLATNAK"

A Berni Állatpark

Írta és fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN

2014

A fővárosi állatkertek többnyire tipikus vonása a gyűjteményi zsúfoltság, mely maghatározóan nagy fajgyűjteményt jelent viszonylag kisebb területen bemutatva. A Berni Állatpark (Tierpark Dählhölzli) kiadványain olvasható, alcímként idézett jelmondat alapján azonban már sejthetjük, hogy az intézmény nem tartozik a klasszikus európai fővárosi állatkertek sorába. A korábban nagyobb gyűjteménnyel rendelkező kert napjainkra realizálta bemutatóit, s egy egységesebb koncepció szellemében viszonylag kevés állatfajt mutat be tágasabb férőhelyeken.

Az 1937-ben alapított állatpark jelenleg 15,5 hektáron terül el az Aare folyó egyik kanyarulatában, Bern történelmi belvárosától mintegy félórás sétára. A park gyűjteményi koncepciója az Európában honos állatfajok bemutatását állítja középpontba, nagyobb kitekintésben, s a jövőbeli fejlesztések tükrében azonban a palearktikus ökorégió fajai számára készülnek férőhelyek, mely már napjainkra is látványosan meghatározza a park arculatát. Ez egészül ki – jóval kisebb mértékben – egzotikus fajok bemutatásával, melyek egy épületkomplexumban, a Viváriumban kaptak elhelyezést. Az állatpark jelenlegi gyűjteménye mintegy 250 fajt számlál.

Termeszek!

Tavaly nyáron tett látogatásunk idején éppen közepén tartott a Vivárium részleges átépítése és felújítása, így e bemutatót nem volt alkalmunk megtekinteni. Az újraálmodott üvegcsarnok azonban a múlt év novemberétől ismét fogadja a látogatókat, így néhány szóban érdemes megemlíteni ennek gyűjteményét. Számos hal-, kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfaj kerül itt bemutatásra, láthatunk itt pl. tompaorrú krokodilokat (Osteolaemus tetraspis), orrszarvú leguánokat (Cyclura cornuta cornuta), jávai kancsilokat (Tragulus javanicus), rövidfülű elefántcickányokat (Macroscelides proboscideus) és gyapjasfejű tamarinokat v. Liszt-majmocskákat (Saguinus oedipus) egyaránt. Az igazi ritkaságok azonban a gerinctelenek körül kerülnek ki, mint pl. egy levélvágó hangyafaj (Acromyrmex octospinosus), ám az egzotikus gyűjtemény legnagyobb kuriózuma kétségkívül egy afrikai termeszfaj, a Macrotermes jeanneli. Termeszeket mindössze néhány helyen láthatunk Európában, s a berni kolónia további különlegessége, hogy ez volt első sikeres kísérlet egy termeszvár természetes úton történő kiépítésére állatkerti körülmények között. A témával kapcsolatban egy részletes cikket is olvashatunk a Der Zoologische Garten egy korábbi lapszámában (LEUTHOLD, R. H., TRIET, H. & SCHILDGER, B. 2003. Husbandry and breeding of African Giant Termites (Macrotermes jeanneli) at Berne Animal Park. Zool. Garten N. F. 74 (2004) 1, S. 26-37).

Európa színe-java

A Berni Állatpark tematikailag három fő területegységre osztható: az állatsimogatóra, a fentebb ismertetett Viváriumra és a park magvát képező európai szabadtéri bemutatókra. Utóbbiakat szintén három alegységre oszthatjuk, egyrészt a park legrégebbi területére, mely az intézmény központi és legtöbb fajt felvonultató része, másrészt a Bölényerdőre, harmadrészt a folyó mentén kialakított bemutatóegységekre.

Az állatpark térképe

Állatsimogató (sárga)

Vivárium (vörös)

Nagyragadozók, patások, rágcsálók, fókák, tengeri madarak, hüllők (piros)

Bölényerdő (zöld)

Folyómenti bemutatók (kék)

Az állatsimogatón átvezető fehér, valamint a sárga színnel jelzett útvonalat belépőjegy megváltása nélkül is bejárhatjuk.

Az intézmény egyik legfőbb sajátossága, hogy a gyűjteményi terület jelentős részét, így az állatsimogató és folyóparti szakasz egészét, részben a Bölényerdőt, valamint egyéb madár- és emlősbemutatókat belépőjegy megváltása nélkül bárki megtekintheti. A Vivárium épülete melletti terület a tenger élővilágának néhány faját mutatja be. Itt élnek az állatpark borjúfókái (Phoca vitulina vitulina). A jelenleg hatfősfókacsapat rendszeres szaporulattal hálálja meg tágas férőhelyét, hiszen Európa legnagyobb borjúfóka medencéjét birtokolják. A 2003-ban átadott miniatűr tenger 2000 m³ víztérfogattal rendelkezik. A fókák szomszédságában, 2009-ben méltó kiegészítésként adták át a tengeri madarak röpdéjét. A bemutató kulcsfaja a méretes, papagájszerű csőrrel rendelkező lunda (Fratercula arctica). Természetes élőhelyükön e madarak telepesen, tengerparti sziklák közelében, valamint meredek, füves lejtők üregeiben költenek, mely élőhelyek színvonalas replikáit láthatjuk a berni voilerben.

Lundák

A bemutató nem pusztán röpde, hiszen e madarak életmódjának megfelelően hatalmas víztér áll rendelkezésükre. A halak kedvelői sem csalódnak, hiszen a medencében rózsás márnák (Barbus barbus) és fejes domolykók (Squalius cephalus) népes raja úszkál. A nap folyamán mindenképpen érdemes az előre meghirdetett időpontban tartott etetésre visszatérni, mely során üvegen keresztül is megtekinthetjük a rendkívüli madarak zsákmányszerző, víz alatti cikázását. Mindennek hátteréül nem egy steril betonmedence látványa szolgál, a halak és madarak vízinövények között úszkálnak.

Jelenleg Bernben láthatjuk a lundák legnagyobb európai állatkerti csapatát. Habár e faj is meglehetősen ritka állatkerti vendég, még a tengeri madarakat bemutató állatkertek közül is csak néhány helyen tartják a valószínűleg legnagyobb távolságra vonuló madárfajt, a sarki csért (Sterna paradisaea). A röpde harmadik madárfaja az aranylile (Pluvialis apricaria), mely szintén kuriózum.

A tengeri madarak bemutatóját övező területet a tundra élővilágának néhány karizmatikus faja lakja. Pézsmatulkok (Ovibos moschatus wardi) hűsölnek itt kopár, sziklákkal tarkított kifutójuk facsoportjainak árnyékában, szomszédságukban pedig rénszarvasok (Rangifer tarandus fennicus) baktatnak tágas férőhelyükön. A jávorszarvasok (Alces alces alces) szintén a pézsmatulkok mellett láthatóak. A ragadozókat a sarki rókák (Vulpes lagopus) képviselik a területen.

Az élőhely-bemutatók nem egységes kialakításúak a parkon belül, így különféle tematikában bukkannak fel az állatok. A jávorszarvasok kifutója mentén került kialakításra az igen speciális szabadtéri hüllőbemutatók blokkja. A szegélyes teknősök (Testudo marginata) nagyméretű, napozásra kiválóan alkalmas lakhelye mellett találunk néhány „társaskifutót”, mégpedig különböző kígyófajokkal. Az egyik férőhelyen vízisiklók (Natrix natrix) és erdei siklók (Zamenis longissimus) élnek, míg mellettük eurázsiai viperák, keresztes viperák (Vipera berus) és áspisviperák (Vipera aspis) közös terráriuma látható. Ettől kicsit távolabb hegyi viperák (Montivipera xanthina) napoznak sziklás, gazdagon növényesített otthonukban, míg a mocsári teknősök (Emys orbicularis) egy dekoratív, kisebb tavat birtokolnak.

A fent említett viperafaj terráriuma beleolvad a perzsa leopárdok (Panthera pardus saxicolor) kifutójának műsziklájába, így lépve át a nagyragadozók területére. Egy kisebb röpdesorral is találkozhatunk itt, ahol kis szerencsével megpillanthatjuk az elegyes, zárt fenyőerdők állandó madarát, a fogságban ritkán látható császármadarat (Tetrastes bonasia). A madarak mellett elhaladva érhetjük el az állatpark közelmúltban átalakított részét, ahol a barnamedve (Ursus arctos lasiotus) egy ritkán bemutatott alfajával találkozhatunk.

Az állatparkban nem dominálnak az állatházak, sőt, alig láthatunk néhányat. A medvék bemutatójánál kialakított látogatóközpont is minden hivalkodás nélkül illeszkedik az erdei környezetbe. Az épület számos termében elhelyezett gazdag információanyag ismerteti a medvék életmódját, valamint innen láthatjuk a hosszan elnyúló medencét, melyben sebes pisztrángok (Salmo trutta fario) ösztönzik mozgásra a medvéket. A nagyragadozók terjedelmes, több kifutóegységre tagolt, természetes erdei vegetációval bíró kifutót kaptak. A korábbi barnamedve és rozsomák társaskifutó napjainkra felszámolásra került, melynek tapasztalatairól egy korábbi, a Ragadozók társbérletben I. c. dokumentumban olvashatunk. Az európai szürke farkasok (Canis lupus lupus) szintén tágas, 2600 m² alapterületű kifutón élnek.

Az állatpark egyik legmarkánsabb bemutatója az ún. Bölényerdő. Az intézmény területének egyharmadát kitevő, öt hektáros terület egy lekerített természetes erdőrész, melyen az európai bölények (Bison bonasus) kisebb csapata gímszarvasokkal (Cervus elaphus hippelaphus) osztozik. Az itt élő állatokat az erdőbe hosszan benyúló emelt sétaútról tekinthetjük meg, mely végén egy megfigyelő leshely került kialakításra. A bölénykifutó szomszédságában élnek a park hiúzai (Lynx lynx lynx), melyek területének alsó része már a folyóparti bemutatókhoz kapcsolódik.

Az Aare mentén létesített folyóparti bemutatók igazán parádésak, ahol különféle vízimadarak mellett európai vidrák (Lutra lutra) és eurázsiai hódok (Castor fiber) élnek szinte féltermészetes körülmények között. E bemutatók a hiúzkifutóval együtt másfél hektáron terülnek el. A folyóparton felfelé sétálva további patásfajok tarkítják a gyűjteményt, ahol alpesi zergék (Rupicapra rupicapra rupicapra) és kőszáli kecskék (Capra ibex) akrobatikus mozgásában gyönyörködhetünk a domboldalon kialakított kifutóikban.

FOTÓGALÉRIA

A tengeri madarak röpdéje

A lundák búvárkodását közelről is megtekinthetjük

Lundaetetés

Fiatal borjúfóka

Pézsmatulok (balra), sarki róka kifutó (jobbra)

Jávorszarvas

Szegélyes teknős kifutó, a vadmacskák (Felis silvestris silvestris) ketrecével a háttérben (balra), viperák, valamint siklók közös szabadtéri terráriumai (jobbra)

Vízisikló (balra), erdei sikló (jobbra)

A mocsári teknősök tava

A perzsa leopárdok kifutójának szomszédságában került kialakításra a hegyi viperák kültéri bemutatója, mely a fotó előterében látható.

Perzsa leopárd kifutó

Perzsa leopárd

Látogatóközpont a medvekifutónál

A látogatóközpont belülről

A medvekifutó egyik frontüvegén a barnamedve elterjedési területe rajzolódik ki

Egy fogságban ritkán látható barnamedve alfaj, Ursus arctos lasiotus (balra), a medvekifutó egy részlet (jobbra)

A farkaskifutót határoló üvegtáblákon homályosított fatörzs sziluettek láthatóak

Az alpesi mormoták (Marmota marmota marmota) kifutója

A közönséges ürgék (Spermophilus citellus) kifutója

Közönséges ürge

Törpeegerek (Micromys minutus) kültéri terráriuma

Havasi nyulak (Lepus timidus), havasi hófajdok (Lagopus mutus) és kuvikok (Athene noctua) közös férőhelye

Havasi nyúl (balra), császármadár (jobbra)

Számos bemutatót megtekinthetünk a belépőjegy megvásárlása előtt, mint pl. a pénztár szomszédságában rózsás flamingók (Phoenicopterus roseus) számára kiépített tavat, valamint különböző madárfajok részére kialakított röpdesort.