ZOOROPE
Európa  állatkertjei

 

 

ÉLŐHELY-BEMUTATÓK ROTTERDAMBAN III.

 

Amerikai biotópok

 

 

Írta és fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN

2016 és 2009

 

 

 

 

A Rotterdami Állatkertet ismertető leírás soron következő része az amerikai tematikájú bemutatókat veszi sorra, melyeket az Oceanium közelsége miatt a kék cápasziluettel ellátott „Cápa ösvényen” járhatunk végig. Az Észak-Amerika zóna két nagy bemutató-egysége az Arctica és a Préri, míg Dél-Amerika élővilágát az Amazonica, az Andok és Pampa szekciók varázsolják elénk. Ezen túlmenően az Oceanium bemutatói szintén az amerikai kontinensre koncentráltak, ám ennek ismertetésével a leírás következő, s egyben záró epizódja foglakozik részletesen.

 

 

Fagyos tundra és száraz préri

 

 

A 2009-ben átadott Arctica-komplexumot az intézmény Oceanium melletti bejáratánál közelíthetjük meg. A domboldalon kialakított területen a tundra jellegzetes törpecserjés és földön szétterülő lágyszárú vegetációja jelenik meg. A madarakat óriás rétisasok (Haliaeetus pelagicus) és hóbaglyok (Bubo scandiacus) képviselik a területen, bár utóbbi faj néhány éve kikerült a gyűjteményből. A meredek kaptató másik oldalán terül el a sarki rókák (Alopex lagopus) sziklákkal, fenyőkkel és nyírfa törzsekkel berendezett kifutója. A kisebb testű ragadozókat elhagyva érkezünk meg a terület kulcsfajához, az északról a tundrára levándorló jegesmedvékhez (Ursus maritimus). Az állatok két kifutóval rendelkeznek, így megfelelően különválasztható a tenyészpár, illetve a bocsait nevelő anyaállat. Jelenleg a 2014 decemberében született bocsait nevelő nőstény jegesmedve látható Rotterdamban. Mindkét kifutórészen hatalmas medencék, mondhatni kisebb tavak szolgálják a medvék kényelmét, s mindkettőnél megtekinthető a tengeri óriások víz alatti úszása és önfeledt lubickolása. Állategészségügyi vonatkozás szerint érdemes megemlíteni, hogy a medencék sós vizet tartalmaznak. A két kifutórész között kialakított „jégbarlang” ezen túlmenően ismerteti a jegesmedvék természetvédelmi helyzetét, kihangsúlyozva a globális felmelegedéssel kapcsolatos komplex problémakört.

2010-2015 között sztyeppi lemmingpockok (Lagurus lagurus) is láthatóak voltak a területen, a korábban tervezett havasi nyulak (Lepus timidus) azonban nem kerültek beszoktatásra. Az intézmény esetleges tervei között szerepel a pézsmatulkok (Ovibos moschatus) bemutatása.


 

Az Arctica bejárata a hóbaglyok röpdéjével

 

 

 

 

 

Felül egy hóbagoly tojó és röpdéje, középen sarki rókák és kifutójuk, alul pedig egy óriás rétisas és röpdéje látható.

 

 

A jegesmedvék területe természetes és egységes tájkép benyomását kelti a látogatókban, hiszen rácsok nem zavarják a szemlélődést: mindkét kifutó frontvonalán széles szárazárok húzódik, melyek szélén elszáradt pázsitfüveknek látszó villanypásztor akadályozza a medvék közeljutását. A kiemelt látványpontok kialakítása során ügyeltek arra, hogy azok mélyebben helyezkedjenek el a kifutón mozgó állatoknál, így a látvány háttere a horizontra tevődve elfedi a szeparáció mesterséges voltát.


 

 

 

  A „jégbarlangnak” nevezett belső kiállítótér számos információt szolgáltat az állatokat veszélyeztető tényezőkről, valamint a kifutókhoz tartozó tekintélyes méretű medencéknél itt nyílik lehetőség az állatok víz alatti úszásának megtekintésére.

 

Az Arctica szomszédságában terül el az amerikai bölények (Bison bison bison) terjedelmes prérije. A kifutó frontvonalán hiányzik a kerítés, ahol széles marharács választja el a termetes növényevőket a látogatóktól. A préri-bemutató ad továbbá otthont a kert népes feketefarkú prérikutya (Cynomys ludovicianus) csapatának. Az állatok területére a közönség is besétálhat, ahol az útvonal két oldalán, emelt térrészen közeli ismeretség is köthető a kíváncsi rágcsálókkal.

Az észak-amerikai bemutatók egyik legújabb eleme az Arctica mellett készült el a közelmúltban, ahol észak-amerikai mosómedvék (Procyon lotor) csapata foglalhatta el új lakhelyét.

 

A bölények 6200 m² alapterületű kifutójának frontvonalán megszakad a kerítés: egy marharács és néhány szál horizontálisan futó vékony, szinte észrevétlen villanypásztor tartja távol az állatokat a látogatóktól.

 

 

 

A prérikutyák bemutatója az állatkert egyik legnépszerűbb látványossága.

 

 

Pampa, Andok és Amazonas-medence

 

 

A bölények lakta észak-amerikai prérivel szemközt készült el e jellegzetes füves puszta dél-amerikai megfelelője. A rotterdami pampa-bemutatót sörényes farkasok (Chrysocyon brachyurus) lakják. Az Andok emlősfaunáját a vikunyák (Vicugna vicugna) képviselik, melyek Darwin-nandukkal (Rhea pennata) osztoznak kifutójukon. A közeli, jókora sziklákkal tarkított kifutón a legkisebb szarvasfaj, a déli törpeszarvas (Pudu puda) egyedeit pillanthatjuk meg némi szerencsével. A kistermetű patások domboldalon húzódó bemutatója mentén álló aprócska faház pedig a tengerimalacok egyik vad és háziasított fajának (Cavia magna és C. porcellus) lakrésze, melyhez kisebb külsők is csatlakoznak. Ötletes megoldás, miszerint a vad tengerimalacok férőhelye természetszerű, addig domesztikált rokonaik humán környezetben kerülnek bemutatásra.

 

 

 

Fent a sörényes farkasok, lent a vikunyák és Darwin-nanduk kifutója látható.

 

 

 

A fenti felvételeken a déli törpeszarvasok teraszos kialakítású kifutóját láthatjuk. Balra lent a vad és háziasított tengerimalacok osztott külsőjét és a belsőként funkcionáló kis faházat, jobbra pedig a vad változat egyik példányát figyelhetjük meg.

 

A rágcsálók területét elhagyva egy mocsaras élőhelyet megjelenítő röpdén sétálhatunk át, ahol skarlátíbiszek (Eudocimus ruber), örvös csáják (Chauna torquata), vörösvállú récék (Callonetta leucophrys) és Bahama-récék (Anas bahamensis) élnek. A kettéosztott voiler másik felének lakóit, mint a kariámákat (Cariama cristata), sárgaszárnyú ara (Ara macao) és sárga-kék arák (Ara ararauna) azonban már csak kintről tekinthetjük meg.

A sörényes farkasoktól nem messze, az Oceanium oldalában láthatjuk továbbá a galápagoszi óriásteknősök (Chelonoidis nigra) külső kifutóját.

 

 

A vad tengerimalacok kifutója, háttérben a skarlátíbiszek röpdéjével

 

 

Az impozáns méretű röpdébe besétálva közelről tanulmányozható a dél-amerikai madarak életmódja. A skarlátíbiszek belső férőhelye szintén természethű háttér dekorációval bír. Jobbra lent egy fiókáját nevelő egyed látható.

 

 

A voiler másik részét már csak a látogatói útvonalról tekinthetjük meg.

 

A Dél-Amerika zóna legújabb és egyben legnagyobb fejlesztése a 2013-ban megnyílt Amazonica, mely az Amazonas-medence gazdag élővilágából ad némi ízelítőt. A kb. 2500 m² alapterületű kupolaépület elsősorban növénybemutatóként és lepkekertként funkcionál, s jelenleg a legnagyobb ilyen jellegű bemutató Európában. A színpompás lepkéken kívül természetesen egyéb állatfajok is megtekinthetőek a trópusi esőerdei élőhelyről, a csarnok egyik nagy medencéjében például a ritkaságnak számító arrau-teknősök (Podocnemis expansa), arapaimák (Arapaima gigas), vörösfarkú harcsák (Phractocephalus hemioliopterus), fekete pakuk (Colossoma macropomum) és folyami tüskésráják (Potamotrygon motoro) úsznak komótosan. Láthatunk itt továbbá sárga anakondát (Eunectes notaeus), cafrangos teknőst v. matatamát (Chelus fimbriatus) és vöröshasú piráját (Pygocentrus natteteri) egyaránt. A növénygyűjtemény kiemelkedő képviselője – természetesen a broméliákon (Bromeliaceae) kívül – az amazonasi óriás-tündérrózsa (Victoria amazonica), mely a tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) családjának legnagyobbra növő faja. Az Amazonas lassú folyású mellékfolyóin előforduló jellegzetes növény vízfelszínen szétterülő termetes levelei felhajló szélűek, s átmérőjük a 2-3 métert is elérhetik.

 

 

 

Az amazonasi óriás-tündérrózsa az Amazonica-csarnok egyik meghatározó növényfaja

A fenti két felvétel forrása © Jim Louwerens

Az alsó két képet még a termetes növények átköltöztetése előtt, a Riviérahal-csarnokban készítettem 2009-ben, ahol lehetőség nyílt egy levél szárának és fonákjának alapos szemügyre vételére egyaránt.

 

A Rotterdami Állatkertről készült leírás utolsó epizódja az intézmény legnagyobb szabású bemutatóját, az Oceanium-részleget ismerteti bővebben.

 

 

 

Vendégkönyv