VILÁGSZÍNVONAL SVÁJCBAN I. - A ZÜRICHI ÁLLATKERT MASOALA ESŐERDŐ BEMUTATÓJA 1.

 

 

Általános adatok és alapkoncepció

 

 

 

 

Írta: SVÁBIK KRISZTIÁN

2017

 

Fényképezte: SVÁBIK KRISZTIÁN és ZOO ZÜRICH

2013

 

 

BEVEZETÉS

 

 

Az 1929-ben alapított Zürichi Állatkert (Zoo Zürich) a világ egyik vezető zoológiai intézménye. A Zürichberg dombján fekvő, 27 hektár területű intézmény 357 (2015) állatfajt mutat be állatföldrajzi felosztás szerint. Az 1991-1992-ben útjára indított, hosszú távú, egészen 2030-ig előremutató stratégiai mesterterv alapján – természetesen a flexibilitás igényességének meglétével – folyamatosan kerülnek átadásra az állatkert nagyszabású és kiemelt, elsősorban természet-megőrzési irányvonalat képviselő projectjei és az ezekhez társuló bemutatók. Ezek közül néhány egy konkrét folyó, hegység vagy mocsárvidék után kapta elnevezését, mint például a Selenga (1997), a Himalája (2000-2001) vagy a Pantanal (2012). Ezen túlmenően a zürichi kert bemutatói többnyire egy-egy meglévő nemzeti parkhoz kötődnek elnevezésükben, ezzel is utalva az intézmény élőhelyen történő természet-megőrzési tevékenységére:

 

Sangay 1995, dél-amerikai köderdő bemutató (pápaszemes- és ormányosmedve bemutató), (Sangay National Park)

Masoala Regenwald 2003, madagaszkári esőerdő bemutató (Masoala National Park)

Gir Forest 2006, oroszlán bemutató (Gir National Park)

Semien 2008, Etióp-hegység bemutató (Simien National Park)

Kaeng Krachan Elefantenpark 2014, elefánt bemutató (Kaeng Krachan National Park)

Lewa Savanne 2020, szavanna bemutató (Lewa Wildlife Conservancy)

 

Jelen írás a Masoala Esőerdő bemutatóval foglalkozik részletesen.

 

A Zürichi Állatkert térképe

 

 

MASOALA BE – „NAGY MASOALA”

 

 

Madagaszkár a világ negyedik legnagyobb szigete. Az 1997. március 2-án megalakult, északkeleten fekvő, 2300 km² kiterjedésű Masoala Nemzeti Park (Masoala National Park vagy Parc National de Masoala) a szigetország legnagyobb természetvédelmi területe, melyet 2000 óta a The National Association for the Management of Protected Areas in Madagascar (Association Nationale pour la Gestion des Aires Protégées, ANGAP) és a Wildlife Conservation Society (WCS) kezelésében áll.  A Masoala „védelmi övezet” (CAP Masoala) a fent említett magterület mellett további három kisebb védett parkrészt (Parc Détaché d’Andranoanala, Parc Détaché d’Andranomaintsy, Parc Détaché de Beankora) ölel fel a félsziget keleti partja mentén, ahol ritka tengerparti és mangrove-erdők fekszenek.  Mindezen felül Nosy Mangabe 5,2 km²-es szigete (Réserve Spéciale de Nosy Mangabe) és három tengeri rezervátum (Parc Marin de Tanjona, Parc Marin de Masoala, Parc Marin de Tampolo) összesen 90 km²-nyi területe szintén természetvédelmi oltalom alatt áll.

A kiterjedt Masoala-félszigeten számos élőhely-típus megtalálható, így a nemzeti park összességében trópusi esőerdőket, tengerparti- és mangrove-erdőket, árterületeket, mocsarakat és korallzátonyokat egyaránt védelmez.

A Masoala Nemzeti Park unikális, nagyszámú helyi endemizmust magába foglaló flórával és faunával rendelkezik, s mindemellett egyike a Föld azon területeinek, ahol a legmagasabb fajszám kialakulása vált lehetővé.

2007-ben Atsinanana Esőerdői (Rainforest of the Atsinanana) gyűjtőnéven hat, Madagaszkár keleti részén fekvő nemzeti parkot nyilvánítottak világörökséggé, melyek a következők: Parc National d’Andohahela, Parc National d’Andringitra, Parc National de Ranomafana, Parc National de Zahamena, Parc National de Marojejy és a Parc National de Masoala.

 

A sötétzölddel jelölt Masoala Nemzeti Park területe Madagaszkáron

 

 

MASOALA KELY – „KIS MASOALA”

 

 

2003. június 30-án került átadásra a Zürichi Állatkert „Masoala Esőerdő” (Masoala Rainforest, Masoala Regenwald) vagy „Kis Masoala” („Masoala Kely”) bemutatója. Az építkezés két évet vett igénybe, míg a project tervezési és előkészítési ideje egy évtizeddel korábbra nyúlik vissza.

 

 

A Zürichi Állatkert és a Masoala Nemzeti Park modell-partnerkapcsolata

 

 

A Masoala-csarnok tehát nem csupán egy szakmailag nagyra becsült vállalkozás, hanem az ex situ és in situ konzerváció összekapcsolásának is egy mintapéldája: az adománygyűjtésből befolyt pénzösszeg az említett nemzeti park lokális természetvédelmi programjait támogatja, így közreműködve a különböző állat- és növényfajok élőhelyen történő természetvédelmi célzatú megőrzési projectjeiben.

A bemutató kialakításnak gyökerei egészen 1993-ig nyúlnak vissza, mely a svájci és malgas hatóságok kapcsolatfelvételét, s a bemutató kivitelezésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészültét jelentette Zürichben. A rákövetkező években részletes tervek kerültek kidolgozásra, s számos malgas intézménnyel vált szorosabbá az együttműködés, melynek eredményeként 1996-ban két hivatalos megállapodás került aláírásra a Zürichi Állatkert, a Malagasy Ministry of Water and Forests és a CARE International között, mely a Masoala Integrated Conservation and Development Project (ICDP) vezető szervezete.

Ennek tükrében a project előkészítése az alábbi fázisokra osztható:

1. A Masoala Nemzeti Park körüli közösségek számára biztosított kisebb mértékű fejlesztésekre fordítandó források biztosítása
2. Két növénynevelde létrehozása, mely maganyaggal és palántákkal támogatja a zürichi csarnok bemutatóját
3. Nemzetközi támogatás a nemzeti „magbank” (Silo National des Graines Forestiéres, SNGF) számára, mely a maganyag és növények Svájcba történő exportját menedzseli
4. A nemzeti park körüli területek fejlesztési szükségleteire vonatkozó tanulmány elvégzése
5. A nemzeti parkban történő tudományos kutatás támogatása
6. A Masoala Nemzeti Park Madagaszkáron és Európában történő népszerűsítése
7. Az állatkert és a nemzeti park közötti élénk, kétirányú információcsere elősegítése a project minél tökéletesebb előrehaladása szempontjából

 

A továbbiakban egy rövid összegzés erejéig érdemes összefoglalni, hogy a csarnok megnyitása milyen financiális és nem-financiális természetű mechanizmusokkal képes biztosítani a nemzeti park támogatását:

1. Az állatkerti látogatók teljes mértékben önkéntes adományozása, mint a direkt támogatás elsődleges formája
2. A 2004-ben az állatkert által életre hívott Freunde Masoalas társaság megalapítása a minél szélesebb körű adománygyűjtés megvalósítása végett
3. Malgas kézműves termékek forgalmazása az esőerdő csarnok ajándékboltjában (Fair Trade)
4. További adományozók bevonása, melyek termékeik vagy direkt anyagi támogatás formájában járulnak hozzá a Masoala Trust Fund gyarapodásához
5. Folyamatban lévő financiális vagy technikai támogatás kutatási projectekhez vagy kiadványok formájában jelentkező népszerűsítéshez
6. Megnövekedett svájci intézményi forrásokból származó támogatás a nemzeti park természet-megőrzési tevékenységére
7. Nem pontosan mérhető oktatási/edukációs érték, mely szerint a zürichi bemutató kialakítása ablakot nyit a világ egy távolabbi pontjára, s nem pusztán a természet-megőrzési célú tevékenységet, hanem a kapcsólódó malgas kultúrát is testközelbe hozza Európa szívében
8. A Masoala Nemzeti Parkra irányuló turizmus növekedése

 

Az esőerdő csarnok megnyitása a nemzeti parkkal kapcsolt in situ tevékenységgel karöltve óriási helyi, nemzeti és nemzetközi érzelmi reagálást eredményezett, melynek következtében jelentősen növekedett az állatkertet látogató vendégek száma: a 2002-ben elért 1.200.000 fő a megnyitás után 1.800.000 főre (2004), majd 1.700.000 főre (2005) emelkedett.

 

 

 

Technikai adatok

 

 

A Masoala Esőerdő a világ egyik legnagyobb beltéri ökoszisztéma bemutatója. A parabola alakú acélvázas szerkezet igen impozáns méretekkel rendelkezik:

 

Hosszúság: 120 méter

Szélesség: 90 méter

Magasság: 30 méter

Alapterület: kb. 11.000 négyzetméter

Tetőszerkezet felülete: kb. 14.600 négyzetméter

Csarnok térfogat: 200.000 légköbméter

Összköltség: 52.000.000 svájci frank (CHF)

 

 

Épül a „svájci Madagaszkár”: a jobb szélső felvétel 2002-2003 telének kivitelezési munkálatait láttatja.

 

Az épület sem árnyékoló-, sem fotoszintézist elősegítő, mesterséges fényt adó világítástechnikai rendszerrel nem rendelkezik. A csarnok kontrollált klimatikus viszonyai összhangban állnak a Masoala-félszigeten uralkodó körülményekkel, így a 17-35°C között ingadozó léghőmérséklet 65% fölötti páratartalommal társul és évente 2200 mm csapadék hull.

 

 

Speciális tetőszerkezet és tetőburkolat

 

 

A tetőszerkezet kialakításánál értelemszerűen elsődleges szempont volt az oszlopmentes belső tér biztosítása. A Masoala Esőerdő realizálásának egyik alapköve a csarnokot fedő speciális műanyag tetőburkolat, mely teflon alapú, koncepcionálisan meghatározó ETFE (etilén-tetrafluoretilén) membrán alkalmazását jelenti az egész tetőfelületen. A különleges fólia számos kedvező tulajdonságai közé tartozik, hogy könnyű, rugalmas, öntisztuló és nagy szakítószilárdsággal rendelkezik, esztétikai vonatkozás szerint pedig különleges geometriai formák alakíthatóak ki belőle. A zürichi csarnok átlátszó membránhéjazata 54 db, egyenként 52 méter hosszú és 3,9 méter széles, valamint egy-egy 105 méter hosszú, háromrétegű „légpárnából” áll, mely utóbbiak az egyik leghosszabb fóliapárnának tekinthetőek a világon. A kiváló szigetelést biztosító párnák jégviharok elleni megfelelő védelmét egy negyedik, a tetőn kifeszített záróréteg látja el. Egy szimpla membránréteg fényáteresztő kapacitása 95% körüli, mely számottevően magasabb érték az üveggel összehasonlítva. A négyrétegű tetőhéjazat esetében e kapacitás kb. 75%-ra, az UV-sugárzás permeabilitásának tekintetében pedig kb. 50%-ra tehető.

A tetőszerkezet gerincvonalán kialakított, egyenként 16 m² alapterületű, automatikus vezérlésű nyitható ablakok segítik a csarnok természetes szellőzését. A szintén a tetőn kialakított kisebb időjárás figyelő állomás a léghőmérséklet, páratartalom és szélsebesség mérésével és rögzítésével küld visszajelzést a klímaszabályozó rendszer programjának.

A tetőszerkezetre belülről függesztett szerelőjárdák biztosítják a megfelelő hozzáférést a tető alatti felülethez.

 

 

A csarnok tetőszerkezete oldal- és felülnézetből

 

 

Magas hőmérséklet alacsony energiafogyasztással

 

 

Az alacsony energiafogyasztás biztosítása érdekében a Masoala-csarnok fűtése és hűtése a levegő áramoltatásával megoldott rendszer kiépítésén nyugszik. A téli időszak hónapjaiban a fűtési energia közel 70%-át az intézmény belső, faforgácsot hasznosító tüzeléstechnikája szolgáltatja, melyhez a szükséges nyersanyag a Zürich közeli hegyek fakitermeléséből származik. A rövid szállítási távolság és az égetés során a faanyag szén-dioxid mérlegének gyakorlatilag semleges volta környezetbarát fűtésrendszert eredményez. Az energiafelhasználás lehető legalacsonyabb szinten történő tartása végett hő-visszanyerő rendszer került telepítésre az épületben. A léghőmérséklet kezelése szempontjából a cél az egy méterrel a talajfelszín fölötti, 24°C-os légtér beállítása a nappali és 18°C-ra történő visszahűlése az éjszakai órákban. Erős napsütés alatt a csarnok belsejében gyorsan emelkedik a hőmérséklet. A felfelé áramló és a kupola alatt megrekedő meleg légtömeg összegyűjtésre kerül, melyet egy 25 m magas kürtő vezet el, s a vízhűtés segítségével kezelt levegőmennyiség 52, az épület oldalfalai mentén sorakozó befúvócsövön keresztül jut vissza a csarnok alsó szintjére. A keletkezett felmelegedett víztömeg egy 250 m³ térfogatú tartályban kerül tárolásra. Az éjjeli órákban, mikor fűteni szükséges a belső teret, az átáramoltatott légtömeg fűtését a nappal során gyűjtött hőmennyiség látja el, melynek során a tárolt víztömeg ismét lehűl. A meleg hónapokban az energetikai rendszert kizárólagosan a csarnokban keletkező fölösleges hőmennyiség táplálja. A nyári időszakban a felső légréteg hőmérséklete könnyedén 30°C fölé emelkedik, mely során a fölösleges hő kültérbe távozását a tetőablakok fokozatos nyitódása biztosítja. 32°C elérése esetén az oldalfalak hosszában, a talaj közelében található ablakok is fokról fokra nyílnak, ezzel biztosítva a beltér megfelelő ventillációját.

 

 

Balra a meleg légtömeg összegyűjtésére szolgáló kürtő, jobbra pedig a befúvócsövek egyike látható

 

 

Zürichi eső(vízgyűjtés) az esőerdőben

 

 

Az ivóvízzel történő takarékoskodás és a vízlágyító berendezések használatának elkerülése végett két, egyenként 500 m³ térfogatú ciszterna gyűjti a tetőszerkezetre hulló esővizet. A szükség szerint kezelt víztömeget 17-20°C közé fűtik, mely megfelelően biztosítja a csarnok vegetációjának permetező öntözéséhez szükséges napi 80 m³ vizet. A komputer által vezérelt öntözőrendszer szórófejei az acélgerendák alsó részén helyezkednek el, s naponta kétszer – reggel és este – látogatási időn kívül üzemelnek.

 

 

Ideális talajszerkezet

 

 

A Masoala Esőerdő mesterségesen felépített, több mint 5000 m³ térfogatú talajkeveréke kb. 50-70 cm vastagságú, mely közvetlenül a Zürichberg természetes talaját borítja. Az alapzati, 20 cm vastag „lávaszikla" réteget egy 30 cm magas, 80% lávakő és 20% zeolit tartalmú réteg fedi. Ezen egy szintén 30 cm vastagságú, 20% tajtékkő v. szepiolit, 20% zeolit, 30% lávakő és 30% átmosott agyag tartalmú réteg fekszik, a felső öt centiméteres takarást pedig tőzeg(rost), levelek és ágak biztosítják. Ezen keverék lehetőséget ad a talaj természetes átszellőzésére, a megfelelő vízelvezetésre és a szükséges tápanyagok tárolására, mindemellett nem tapad össze, s így nem indul rothadásnak.

 

 

Kiemelt adományozók

 

Dr. Hans Vontobel, Zürich

Konrad Baumann, Zürich

Bosshard + Partner Baurealisation AG, Zürich

Migros-Genossenschafts-Bund, Fonds für gezielte Hilfe, Zürich

Preisig AG, Zürich

Elisabeth H. Schwyn, Zürich

Hans R. Studer, Auslikon/ZH

Swarovski Optik Schweiz GmbH, Pläffikon/ZH

Telekurs Group, Zürich

Tiergarten-Gesellschaft, Zürich

Zoofäscht 2002

 

Főbb kivitelezők

 

Bosshard + Partner Baurealisation AG, Zürich (fő kivitelezés és általános felügyelet)

Gautschi-Storrer Architekten AG (építészet)

Vogt Landschaftsarchitekten AG (tájépítészet)

Minikus Witta Voss (építőmérnöki kivitelezés)

Getec AG (belső berendezés)

Formwerk AG (kivitelezés és végrehajtás)

 

 

Alapkoncepció

 

 

Az általános és technikai adatok vázolása után térjünk rá a bemutató alapkoncepciójának ismertetésére.

 

A Masoala Esőerdő csarnok térképe

A sárgával jelölt széles látogatói útvonal mellett ugyanezen színnel, de pontozott festéssel „kalandösvények” is láthatóak, mely utóbbiak csak vezetett túrák alkalmával járhatóak be.

1. Bejárat az állatkert irányából
2. Mocsár
3. Kutatótábor
4. Klímaállomás
5. Pirogok
6. Vízesés
7. Betsimisaraka-ház
8. Bár/bemutató helyszín
9. Kiállítás és információs központ
10. Látogatóközpont étteremmel és ajándékbolttal

 

Az állatkert felől érkező látogatók egy műszikla alagúton keresztülhaladva szerezhetnek alapinformációkat az esőerdőkről és Madagaszkárról. A csarnokban sétálva azonban a szabadon mozgó állatok megpillantásának és felfedezésének jut főszerep, így az itt reprezentált információs rendszer szándékoltan minimálisra redukált; részletesebb információkat egy vaskos, igényesen illusztrált útikalauzból szerezhetnek az érdeklődők.

 

 

 

Belépés a csarnokba: Üdvözöljük a Masoala Nemzeti Parkban!

 

A csarnok növény- és állatbemutatóin túl – melyek a későbbiekben kerülnek részletes ismertetésre – számos egyéb természeti „látványelem”, mint például kisebb-nagyobb tavak és vízfolyások, mocsaras terület és vízesés ejti rabul a látogatók figyelmét, melyek a nemzeti park eredeti atmoszféráját hivatottak felidézni. Mindezek fokozására egy lombkorona-séta megtételére is lehetőség nyílik: a magasban kanyargó útvonal-rendszer a bemutató fennállásának 10. évfordulójára, 2013-ban került átadásra.

Az esőerdei séta további jelentős „élménypontjai” közé tartozik a kutatótábor és a klímaállomás, melyek az aktuális terepi kutatásokról és környezeti feltételekről szolgálnak hasznos információkkal szórakoztató formában.

 

 

Lombkorona-séta a csarnok váltakozó térszintjein: a két – egyenként 10 és 18 méter magas – építészetileg is különleges, kokonra emlékeztető kilátó-toronyból remek kilátás nyílik az esőerdő bemutatóra

 

 

Kutatótábor

 

A komplexitás igényének megfelelően természetesen az etnográfiai vonatkozású kiállítások sem hiányoznak a nagycsarnokból. A második legnagyobb malgas etnikum, a Betsimisaraka népcsoport tradicionális lakóépületének egy részlete szintén megtekinthető a gyalogtúra során, míg valamivel távolabb a halászkenuként használatos pirogok láthatóak.

 

 

Halászkenuk és a Betsimisaraka-ház

 

Az esőerdőt elhagyva az információ- és látogatóközpontba vezet az út, ahol az élőállat-bemutatók mellett bőséges ismeretszerzésre nyílik lehetőség a szigetről, az esőerdei környezetről és az ehhez kapcsolódó természet-megőrzési tevékenységekről egyaránt. A látogatás végén a nemzeti parkban folyó konzervációs tevékenységet támogató adományozásra invitáltak a vendégek, mely összekapcsolt az ajándékboltban, Madagaszkárról és a Masoala-félszigetről származó helyi kézműves termékek megvásárlásának lehetőségével. A Masoala Shop és az étterem bevételének két százaléka a nemzeti park aktuális védelmi projectjeit finanszírozza. A látogatóközpontban tett donációkkal együttesen ez mintegy 100.000 amerikai dollár (USD) generálódását jelenti éves átlagban, mely a nemzeti park évi működtetési költségeinek 25-33%-át fedezi.

 

 

A fenti felvételeken a kiállító terem néhány részlete, alul pedig az étteremből kínálkozó remek esőerdei panoráma látható

 

A leírás következő része az esőerdő csarnok növényfajaival foglalkozik részletesen.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

BAUERT, M. R., FURRER, S., ZINGG, R. & STEINMETZ, H. W. 2007. Three years of experience running the Masoala Rainforest ecosystem at Zurich Zoo, Switzerland. International Zoo Yearbook 41(1):203-216.

 

HATCHWELL, M. & RÜBEL, A. 2007. The Masoala rainforest: a model partnership in support of in situ conservation in Madagascar. In: ZIMMERMANN, A. HATCHWELL, M., DICKIE, L. & WEST, C. (eds) 2007. Zoos in the 21st Century: Catalysts for Conservation? Conservation Biology Series No. 15., Zoological Society of London 2007. Cambridge: Cambridge University Press, Pp. 205-219.

 

ZOO ZÜRICH & GRAF, R. 2005. Masoala Rainforest in the Zurich Zoo, Guidebook. Ropress Genossenschaft, Zürich.

 

www.wildmadagascar.org

 

www.zoo.ch

 

www.zoolex.org