A London Zoo Camden Town városrészben, az egyik legszebb királyi park területén, a Regent’s Park-ban található. Jelenlegi, 14 hektáros területét két későbbi területbővítéssel érte el, így az állatkertet egy úttest és egy hajózható csatorna (Regent’s Canal) osztja három részre. 

A Londoni Állatkert térképe

Mint minden nagy múlttal rendelkező belvárosi állatkertnek, a londoninak is sajátos hangulatot kölcsönöznek épületei. Valami azonban itt mégis más, amitől egyedivé válik a kert atmoszférája. A kert ugyanis egyedülállóan gazdag építészeti kultúrával rendelkezik, az épületek oly sokfélék, mint az itt élő állatok. A kezdeti időszakban emelt viktoriánus korabeli állatházaktól kezdve a modern funkcionalista épületeken keresztül a 21. század elvárásainak megfelelő, fenntarthatósági alapelvek szerint tervezett bemutatókig széles itt a paletta, szépen példázva az állatbemutatás történetét.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a 1930-as évektől megjelenő, Berthold Lubetkin nevével fémjelzett Tecton építészeti vállalat elkezdte azt a folyamatot, mely a modern állatkerti építészet igazi vesztesévé tette a Londoni Állatkertet. Napjainkban 13 épület áll műemléki oltalom alatt, melyeknek jelentős része a modern építészeti irányzatok szülötte. Ezek közül kerülnek ki azok a szimbólumépületek is, melyek kérlelhetetlenül összeforrtak a Londoni Állatkert nevével. E súlyos örökséghez azonban egyre inkább képes adaptálódni az intézmény. Az épületek mára felrenovált állapotukban díszlenek, ám közülük több is funkciót váltott: a nagytestű fajok férőhelyeit ma kisebb állatok lakják, de bizonyos épületeket már nem is használnak állattartásra.

A műemlékvédelmi kötöttség szigorúan behatárolja a gyűjteményterv lehetőségeit is. Ennek eredményeként megtörtént az állatállomány realizálása, amely szinte hihetetlen redukciót mutat napjainkra. A hajdani egyik legnagyobb állatkerti emlősgyűjtemény mára alig több mint 70 fajt számlál. Mindezen felül összeurópai szinten, a kontinens öreg, belvárosi állatkertjei között is érdekes képet mutat, hogy ezek között sem találjuk meg a látogatók számára nagy vonzerővel bíró kulcsfajokat, mint például az elefántokat vagy orrszarvúakat, de medvével és fókával sem találkozhat a londoni publikum. 

Az állatkert első Lubetkin-épülete az 1932-33-ban épült Gorillaház (Gorilla House). Műemlék épület. Átadásakor számos innovációval rendelkezett, mint például a külső ketrec lefedésével járó területnövelési lehetőséggel. A kezdetekben itt bemutatott gorillapár után számos egyéb fajt szállásoltak el az épületben. A ketrecet jelenleg katták (Lemur catta) lakják. A belső térben kaptak férőhelyet a véznaujjú makik vagy aye-ayek (Daubentonia madagascariensis), melyek jelenleg nem láthatóak az épület már több éve tartó lezárása miatt.

A Casson Épület (Casson Building) vagy Elefánt- és Orrszarvú Pavilon (Elephant and Rhino Pavilion) szintén az állatkert egyik szimbólumépülete, 1962-65 között épült Sir Hugh Casson tervei alapján. A műemlék épület ikonikus jelleggel bír, egy itató köré gyűlt elefántcsapatot ábrázol magasba emelt ormányaikkal, melyeket az épület tetőszerkezetének tornyai szimbolizálnak. A betonburkolatú falakkal rendelkező létesítmény jelentősen megosztja az épület állattartásra alkalmasságának és impresszív esztétikumának voltát, ám nem szabad elfelejteni a különböző korok állatbemutatási ideológiájának különbözőségét. A hazai állatkertészet egyik kiemelkedő alakja, prof. dr. Anghi Csaba például a rendkívül impozáns jelzővel illette az épületet egyik könyvében.

Mivel az épületet alkalmatlannak ítélték az orrszarvúak és elefántok tartására, bemutatásukról lemondott az intézmény. Az ázsiai elefántok (Elephas maximus) az ezredforduló utáni évben költöztek át a ZSL másik állatkertjébe, a Dunstable melletti Whipsnade-i Állatparkba. Az épületet ma kétpúpú tevék (Camelus bactrianus), törpevízilovak (Choeropsis liberiensis) és szakállas disznók (Sus barbatus) otthona, a fotón utóbbiak láthatóak a házhoz kapcsolódó egyik külső kifutón.

Az Északi vagy Snowdon Röpde (Northern or Snowdon Aviary) 1962-64 között épült, napjainkra szintén műemlék. A Regent’s Canal partján elterülő óriásröpde az állatkert első olyan bemutatója volt, amelybe besétálhattak a látogatók az állatok közé. A bemutató méretei még napjainkban is impozánsnak számítanak: közel 900 négyzetméteres alapterülettel bír, legnagyobb magassága 24 méter.