A KIRÁLYNŐ ÚJ RUHÁJA

A Dublini Állatkert

Írta: TIMÁR BARNA

2022

Fényképezte: ED BREEZE

2016 és 2022

Feltöltve: 2023. január 19.

Írországról leginkább a birkákkal teli zöld dombokra, a dublini illetőségű U2 együttesre, a Guinness sörre és a Ryanair légitársaságra asszociálhat az átlagember, az állatkertkedvelőnek ezeken kívül a Fota Wildlife Park, főleg pedig a Dublin Zoo juthat eszébe. Bár tisztában voltam a Dublini Állatkert jelentőségével, soha nem gondoltam volna, hogy ez lesz az első külföldi állatpark, amit meglátogathatok. Erre a meglehetősen furcsa kezdésre egy Erasmus+ program és a vele járó utazás adott lehetőséget, azonban nem ennek keretében, hanem meglehetősen szűkre szabott szabadidőmben jártam be az intézményt, amely a város legnagyobb parkjában, a Phoenix Park-ban fekszik, és tömegközlekedéssel is viszonylag könnyen megközelíthető.

A kert története

A Dublini Állatkertet 1830-ban alapították és a következő évben már meg is nyitották, tehát a nyilvános működés kezdetét nézve nem kevesebb, mint 35 évvel idősebb a Budapesti Állatkertnél. Alapító atyja a hírneves építész, Decimus Burton volt, aki többek között a Londoni Állatkert első épületeit is tervezte. Az első állatokat is innen, illetve az ekkor még működő tower-beli menazsériából szerezték adományozás útján. 1844-ben zsiráf, később tigrisek és oroszlánok érkeztek (az utóbbiak világhírű tenyészetet alapoztak meg), 1876-ban pedig felépült a ma is álló Hüllőház.

Az idő múlásával az állatkert létesítményei egyre kevésbé feleltek meg a korszerű standardoknak, amihez még hozzájött az eredetileg mindössze öt hektáros terület szűkössége is. Az 1980-as évek végére mind többen kezdték követelni az állatkert bezárását, ám szerencsére Dublin városa a másik utat választotta: további 13 hektárt adományozott a szomszédos Phoenix Park területéből, és jelentős fejlesztések kezdődhettek, amelyek igazán modern állatkertté varázsolták a lassan 200 éves Dublini Állatkertet. A napjainkban 28 hektáron elterülő intézmény így immár nagymértékben fókuszálhat a veszélyeztetett fajok megmentésére és a környezetvédelemre is.

Az állatkert térképe

Séta az állatkertben

A Dublini Állatkert természeti adottságai kiválóak: két nagy természetes tavára remek szigeteket építettek, valamint az óceáni klímának köszönhetően a növényzet is dúsan zöldell.

Az állatok elhelyezése lényegében átmenet a földrajzi elrendezés és a „szent összevisszaság” között: az új területen szinte csak afrikai fajok találhatóak, és a régi részen is van pl. Dél-Amerika Ház, vagy épp ázsiai erdő tematikájú kifutókomplexum, de rendszertani felosztás szerinti bemutatók is akadnak, mint a Hüllőház.

A főbejáraton belépve elsőként az üstökös makákók (Macaca nigra) szigetei ötlenek a szemünkbe: a ránézésre körülbelül 20 egyedből álló állomány még november elején is kint tartózkodott a kifutóban. Igaz, Dublinban szemlátomást a külső férőhelyek élveznek prioritást: nagyméretűek, szépen növényesítettek, sokszor szigetkifutók, míg a belsők a Gorillaház és a Dél-Amerika Ház kivételével csak kívülről, üveglapon keresztül tekinthetők meg, ráadásul általában kicsik, nem eléggé berendezettek és rosszul megvilágítottak.

A makákók szigete az Ázsiai erdők (Asian Forests) kifutókomplexumba tartozik az ázsiai oroszlánok (Panthera leo persica) és a hópárducok (Panthera uncia) bemutatóival együtt. Újabban ázsiai vadkutyák vagy dólok (Cuon alpinus lepturus) is élnek Dublinban, 2022-ben öt hím érkezett a Berlini Állatparkból. A ragadozók kifutóit a klasszikus rács és üvegbetekintő kombináció határolja; nem hatalmasak, de szépen növényesítettek, kisebb dombokkal tagolva. Szomszédságukban kis pandák (Ailurus fulgens fulgens) láthatóak.

Az Ázsiai erdők bemutató közvetlen szomszédja az Orángután erdő (Orangutan Forest). Itt nem túl meglepő módon északnyugat-borneói orángutánok (Pongo pygmaeus pygmaeus) laknak, sziamangokkal (Symphalangus syndactylus) társbérletben. Mellettük élnek a molukkai kakaduk (Cacatua moluccensis), amelyek törzskönyvét is Dublinban vezetik. Az állatkert az orángok védelmét segítve kizárólag fenntartható forrásból származó pálmaolajat használ az üzemeltetése alá tartozó büfékben és éttermekben, ezenkívül a Sumba szigetén honos vad kakaduk kutatásának finanszírozásába is beszállt. A közelben a vörös varik (Varecia rubra) és a katták v. gyűrűsfarkú makik (Lemur catta) szigetein kívül egy esőerdei tematikájú játszóház is található.

Az előbb említett kifutók mind az állatpark kisebb tavának bal oldalán vannak, amely a régi terület egy meglehetősen nagy részét foglalja el. Ennek a tónak az északi végében találjuk a chilei flamingók (Phoenicopterus chilensis) tágas lagúnáját, az ösvény másik oldalán pedig a szürke farkasok (Canis lupus) nem túlságosan nagy és már-már a Budapesti Állatkert régi farkaskifutójára emlékeztetően lejtős, de jól kialakított és szép férőhelyét.

A zoo régi területének végében élnek a szibériai tigrisek (Panthera tigris altaica), a kaliforniai oroszlánfókák (Zalophus californianus) és a dél-amerikai elterjedésű Humboldt pingvinek (Spheniscus humboldti).

Északnyugat-borneói orángután (Pongo pygmaeus pygmaeus) © Ed Breeze

 Az étterem (The Cove) melletti átjáró az Afrikai síkságok (African Plains) elnevezésű, nevével ellentétben azonban esőerdei fajokat is bemutató új területre vezet át. Azonnal a látogató szemébe ötlik a nagyobb tó, ami gazdag természetes élővilágnak ad otthont (én például szárcsákat, valamint üstökös- és barátrécéket figyeltem meg itt). Amennyiben jobbra indulunk el, hamarosan a Magyarországon sehol sem látható keleti bongókhoz (Tragelaphus eurycerus isaaci) érünk, mely fajból egy tenyészpár látható a kertben.

Közvetlenül a bongókifutó mellett élnek az okapik (Okapia johnstoni). Ez a faj, csakúgy, mint a bongó, egyáltalán nem látható magyar állatkertekben, és régi vágyam volt megpillantani. Belőlük jelenleg három példány, egy pár és 2022-ben született második borjuk él Dublinban. A 2019-ben született első ír okapi Lisszabonba költözött.

A szomszédos területen ottjártamkor a belső kifutók renoválása zajlott, így szalasztottam el a vörös folyami disznókat (Potamochoerus porcus), a hiénakutyákat (Lycaon pictus) és az abesszin szarvasvarjakat (Bucorvus abyssinicus) is.

Néhány száz méternyi sétát követően a Dublini Állatkert talán legesztétikusabb férőhelyeihez, a majomszigetekhez jutunk. Az első kifutó lakói a mindössze 16 európai állatkertben megtalálható kormos mangábék (Cercocebus atys lunulatus), akiket szintén nem láttam, mivel sajnos a látogatók számára nem megtekinthető belső férőhelyükön tartózkodtak.

Szomszédságukban élnek az állatkert nyugat-afrikai csimpánzai (Pan troglodytes verus). A jelenleg négy fős csapat két, alfaji hovatartozás nélküli egyeddel egészül ki.

Az utolsó, legnagyobb szigetről, amelyet síkvidéki nyugati gorillák (Gorilla gorilla gorilla) laknak, a későbbiekben részletesen meg fogok emlékezni.

Az új rész legjelentősebb kifutókomplexuma az African Savanna nevet viseli, és pontosan azt takarja, mint amire az olvasó számítana: egy hatalmas kifutó nagy afrikai növényevőkkel, úgymint Rothschild-zsiráfokkal (Giraffa camelopardalis rothschildi), Grant-zebrákkal (Equus quagga boehmi), déli szélesszájú orrszarvúakkal (Ceratotherium simum simum), kardszarvú nyársasantilopokkal (Oryx dammah) és struccokkal (Struthio camelus). A terület a nílusi vízilovak (Hippopotamus amphibius) füves kifutójával zárul.

Déli szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum simum) © Ed Breeze

 A Cove szomszédságában található az ázsiai elefántok (Elephas maximus) 2005-ben átadott kifutója, amely az asszámi Kaziranga Nemzeti Park után a Kaziranga Forest Trail nevet viseli. A Nyíregyházi Állatparkhoz hasonlóan itt is indiai antilopokkal (Antilope cervicapra) társítják az elefántokat.

Az állatkert délkeleti sarkában érezhető legerősebben a múlt: itt található az 1876-ban épült Hüllőház (ma Zoorassic World) több érdekes fajjal, mint a nyugat-afrikai krokodil (Crocodylus suchus), vagy épp egy ritka siklófaj (Natrix maura). Szintén ezen a környéken épült fel a Dél-Amerika Ház (South American House), amely engem kissé a szegedi, hasonló bemutatóra emlékeztetett. Ebben az épületben élnek az állatkert Linné-kétujjúlajhárjai (Choloepus didactylus), valamint több karmosmajom-faj és a Magyarországon sehol sem látható vörös bőgőmajmok (Alouatta seniculus) is. A Dél-Amerika Ház szomszédságában fekszik a közönséges v. dél-amerikai tapírok (Tapirus terrestris) meglehetősen lejtős kifutója. Ezeken felül még egy kisebb háziállat-bemutató is található itt.

Ázsiai elefánt (Elephas maximus)  © Ed Breeze

Gorilla esőerdő - Gorilla Rainforest

A dublini gorillabemutató talán az állatkert legfontosabb bemutató-komplexuma, és európai szinten is kiemelkedő. A zoo gorillatartási tapasztalatai viszonylag régre nyúlnak vissza: az első állat 1967-ben érkezett meg, 1987 óta pedig folyamatosan tartják a fajt. A 2015-ben elpusztult ezüsthátú hím, Harry az egyik legnépszerűbb állat volt a dubliniak körében. A jelenlegi bemutató az állatkert 2008-as mestertervében jelent meg, és 2011-re fel is épült egy korábban kihasználatlan területre az északi, újabb részen. A gorillaerdőt rendkívül nagy körültekintéssel, a vadon élő emberszabásúak viselkedését vizsgáló tanulmányok segítségével tervezték és építették meg: a külső kifutóban található fákat a gorillák kilátópontként használhatják, a gazdag vegetáció pedig lehetőséget biztosít az állatoknak az elvonulásra. A kifutóban négy darab, egyenként 4 méter magas kis domb és két nagyobb sík terület is fekszik.

A növényesítésre is rendkívül nagy gondot fordítottak: körülbelül 1200 tonna termőtalajt helyeztek el a területen, hogy megfelelő feltételek alakuljanak ki a vegetáció növekedéséhez. A növényesítési koncepció (itt ilyen is van) fő célkitűzése az volt, hogy elkerüljék az egyszerű füvesítést, ehelyett minél gazdagabb flóra létrehozására törekedtek, amely környezetgazdagítást jelent az állatok számára, továbbá a síkvidéki nyugati gorillák természetes élőhelyére is hasonlít.

A kifutóban lokációtól függő a nap-és szélkitettség, így a gorillák megtalálhatják a számukra legkomfortosabbnak bizonyuló pihenőhelyet. Jó néhány növényfajt azzal a szándékkal telepítettek be, hogy az állatok számára fogyaszthatóak legyenek. A kifutóegyüttes akár 15 gorillát is be tudna fogadni, de jelenleg jóval kevesebben, mindössze hatan vannak. Az emberszabásúak számára hozzáférhető külső terület 4360 m² nagyságú, ezen felül pedig egy 260 m²-nyi közös belső férőhely és öt darab szeparációs box is a birodalmuk része. A gorillaházban ezek mellett található egy konyha, további két szeparációs box a gorillákkal együtt élő örvös mangábék (Cercocebus torquatus) részére, illetve egy látogatói tér is. 

Síkvidéki nyugati gorilla (Gorilla gorilla gorilla), Bangui © Ed Breeze

Összességében azt tudom mondani, hogy a Dublini Állatkert rendkívül magas szinten áll, különösen az állatok elhelyezése és a természetvédelem szempontjából. Mindenkinek, aki egyszer elvetődik Írországba, kifejezetten ajánlom a meglátogatását. Mondanom sem kell, hogy a kevés bemutatott faj ellenére ez az állatkert is minimum négy órás program, senki ne próbáljon meg másfél óra alatt végigszaladni rajta, mint ahogy én tettem.

Magyarországon nem látható fajok: okapi, keleti bongó, véznaujjú maki (egyelőre kulisszák mögött), vörös bőgőmajom, kormos mangábé, üstökös makákó, nyugat-afrikai krokodil

Források:

www.dublinzoo.ie

www.zoochat.com

www.zoolex.org

www.zootierliste.de

Dublin Zoo Strategic Vision (elérhető az állatkert honlapján)