ZOOROPE
Európa  állatkertjei

 

 

 

AZ ELSŐ- GEO-ZOO

 

A Müncheni Állatkert II.

 

 

Írta: BOROS TAMÁS

2017

 

Fényképezte: BOROS TAMÁS és SVÁBIK KRISZTIÁN

2017 és 2013

 

 

 

 

A több mint százéves Elefántház és a hozzá tartozó kifutórendszer több éves felújítás után 2016-ban került átadásra. Hosszú története során zsiráfok (Giraffa camelopardalis), nílusi vízilovak (Hippopotamus amphibius) és szavannaelefántok (Loxodonta africana) is lakták az épületet. Jelenleg egy négy tehénből és egy bikából álló ázsiai elefántcsapatot (Elephas maximus) gondoznak. A felújítással egy időben áttértek az európai állatkertekben egyre jellemzőbb „protected contact-re”. Gajendra, a bika az átépítés idejére elköltözött az állatkertből, majd két év lipcsei és négy év hamburgi vendégeskedés után 2017-ben csatlakozott újra régi családjához. Az Elefántház az Ázsia-zóna megújulásának első lépését képviseli.

 

Indiai elefántbika (Elephas maximus indicus) © Boros Tamás

 

A következőkben a szomszédos, 1995-ben épült Dzsungelvilág átalakítását tervezik. Az épület középső terét egy trópusi csarnok foglalja el. A növények között különféle madarak röpködnek, az ágakról fakó repülőkutyák (Eidolon helvum) és indiai repülőkutyák (Pteropus giganteus) lógnak, a talajszinten jávai kancsilok (Tragulus javanicus) jönnek-mennek. Egy nagy terráriumban szalagos tigrispiton (Python bivittatus) él. A ház régebben elsősorban macskafélék bemutatására szolgált. Élt itt jaguár (Panthera onca), észak-kínai leopárd (Panthera pardus japonensis) és ocelot (Leopardus pardalis) is, de a kifutók nem voltak igazán megfelelőek nagy testű macskafélék számára. Egykori lakhelyükön jelenleg halászmacskákat (Prionailurus viverrinus) és manulokat (Otocolobus manul) tartanak. A nagymacskákat már csak a hamburgi születésű oroszán (Panthera leo) testvérpár képviseli. A két fiatal hím az épülethez csatlakozó, vizesárokkal határolt, sajnos nagyon kicsi külső kifutót használ. Bár a vizes-és szárazárkok használatának nagy híve vagyok, ebben az esetben sajnos a kifutó területének nagy részét az állatok számára nem használható vízfelület foglalja el. Később a jelenlegi medvekifutó helyén tervezik egy nagy, növényesített és jól tagolt kifutórendszer kialakítását, mely egy nagyobb oroszlánfalka elhelyezésére is alkalmas lesz.

 

Halászmacska (Prionailurus viverrinus) © Svábik Krisztián